Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)
Szerkesztői tájékoztató
1953- évben termelési kapacitásunk 554 coo m 3 /nap-ra becsülhető, a kutaknak megengedett igénybevétele mellett. A várható kapacitáskiesést ebben az évben, a Tanács és a HIM által tervezett takarékossági rendszabályok bevezetésével és tervszerű műszaki korlátozásokkal a legveszélyeztettebb területeken tudjuk csak pótolni a csúcsidőszakban. A műszaki korlátozásokra a terület gondos feltérképezésével az előkészületek folyamatban vannak. Az erősen fejlődő ipar ebben az évben és jövőre még nagyobb igényeket fog támasztani a vízszolgáltatással szemben. Kapacitásunk emelését jelenleg máshonnan biztosítani nem tudjuk. Ezért elengedhetetlenül szükséges az ez évre tervezett 800 mm 0 főnyomócső legkésőbb a jövő nyár előtti üzembehelyezése, amelyre az anyagbeszerzést már most meg kell indítani (részben hazai gyártással, részben import útján). Azonban az idei csúcsidőszakra, éppen a dél—délkeleti iparvidék vízellátásának részbeni biztosítására, szükségesnek tartjuk a Szigetszentmiklóstól Csepelig fektetendő, 4,5 km hosszú, 300 mm 0 kisegítőcső lefektetését, amelyre az anyag még mind a mai napig ugyancsak nincs biztosítva. Budapest vízellátásának biztosítása érdekében — különös tekintettel a dél—délkeleti iparvidéknek a népgazdaság szempontjából döntő fontosságú üzemeire — kérjük Pongrácz Elvtársat, hogy ennek a súlyos problémának a megoldására, az utolsó órákban — amely még lehetővé teszi az anyagbeszerzést és azután a végrehajtást — legyen segítségünkre, miután meggyőződésünk az, hogy tovább ezzel a kérdéssel nem lehet várni és egymagunk megoldani már nem tudjuk. Máttyus Sándor Moravetz László Zimmer Péter műsz. főoszt. vezető vezérigazgató főmérnök XI/1505. Fővárosi Vízművek iratai, rendezetlen iratok. Géppel írt hiteles másolat. 1. Budaújlak — Újlak a török hódoltság utáni német település Óbuda elnéptelenedett területén. A Császár fürdő és a Timár utca mentén terült el. 2. A BVT V. B. 1952. december n-én tárgyalta a főváros 1953. évi vízellátásának biztosításáról szóló előterjesztést. Ebben hangot kaptak mindazok a problémák, amelyek a közölt iratban is szerepelnek. Külön kérdésként vetette fel a javaslat a gellérthegyi medence építését és a Szigetszentmiklóstól lefektetendő csővezeték megépítését. A gellérthegyi medence építésénél nagy lemaradás volt, a szigetszentmiklósi vezetékhez a csőanyag hiányzott. A vb hatáskörének megfelelően elsősorban a takarékosság terén hozott határozatokat. A BVT V. B. 1953. május 21-én tárgyalt újra a főváros vízellátásáról. Mint a vb-ülés anyagából kitűnik, a sok nehézséggel épülő gellérthegyi medencék átadásának határideje még bizonytalan volt, s a szigetszentmiklósi vezeték építéséhez szükséges csövek beszerzése sem volt biztosítva. A Vízművek képviselőjének megállapítása szerint a Vízművek kb. 24 000 köbméterrel fog a csúcsidőben kevesebb vizet adni, mint amennyi a várható nyári szükséglet. „Ha a szigetszentmiklósi csövet üzembe helyezhettük volna, akkor nem lett volna baj. Illetőleg így sem lesz, mert az ipartelepek, a kórházak el lesznek látva vízzel és a lakosság túlnyomó része. Egy-két utcában, főleg a kőbányai övezetben lassabban folyik majd a víz és esetleg nem megy fel a III. emeletre." A vb főváros nyári vízellátásának megoldására ismételten csak a takarékosságra felszólító határozatokat hozott. 3. A hivatkozott grafikonok nem voltak az irat mellett.
