Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

A tanácsok megalakulása a fővárosban a) Részletek az ideiglenes Budapesti Városi Tanács alakuló ülésének jegyzőkönyvéből Zöld Sándor belügyminisztériumi államtitkár üdvözlő beszéde 1950. június 15. Tisztelt Budapesti Városi Tanács! Tisztelt Elvtársak! Népköztársaságunk Miniszterta­nácsának megbízásából üdvözlöm hazánk fővárosának első ízben összeült városi tanácsát, a tanács tagjait, mint Budapest dolgozó népének képviselőit; egyben üdvözlöm a most megválasztott végrehajtó bizottságot, annak elnökét, elnökhelyetteseit és titkárát, vala­mint az üzemek képviseletében itt megjelent küldötteket. A mai napon Budapesten éppen úgy, mint az ország 19 megyeszékhelyén első ízben ül­nek össze a helyi tanácsok, a dolgozó nép államhatalmának új szervei, hogy megkezdjék munkájukat. A tanácsok munkájának megindulása dolgozó népünk újabb nagy győzelme és megalakulásukat méltán sorolhatjuk azok közé a nagy győzelmek közé, amelyeket a Magyar Dolgozók Pártja irányításával az elmúlt 5 esztendő során dolgozó népünk kivívott. Az alkotmányunkban lefektetett alapelveknek megfelelően alakul meg a főváros és a 19 megye tanácsa a mai napon. Közülük a Budapesti Városi Tanács megalakulásának különös jelentősége van azért is, mert most gyűlnek össze első ízben Budapest egész te­rületének képviselői. A mai napon, ezen a tanácsülésen tetőződik be, válik eleven való­sággá a főváros dolgozói által évtizedek óta óhajtott egység. Valamennyien ismerjük az egyesítésért folyó harc történetét. A felszabadulás előtt a régi rendszer urai mindent elkövettek azért, hogy megosszák Budapest dolgozóinak erejét, és minden eszközzel arra törekedtek, hogy megakadályozzák Budapest egyesítését a peremvárosokkal és községek­kel. Jól tudták, hogy az egyesítéssel nagymértékben megnövekedett volna Budapest dol­gozó népének ereje, és csak a széttagoltság fenntartásával és elmélyítésével tudták biz­tosítani, hogy a törvényhatósági bizottságban a kizsákmányoló rend urainak és kiszolgá­lóinak népellenes tevékenysége elé semmiféle akadály, semmiféle nehézség ne gördül­jön. A széttagoltság biztosítása egyik eszközük volt annak érdekében, hogy a dolgozó nép a város ügyeibe ne szólhasson bele. A felszabadulás után ez a helyzet megváltozott, de a fordulat évéig a főváros törvényha­tósági bizottságában tevékenykedtek és szőtték terveiket a népi demokrácia ellenségei, a fasiszta gonosztevők, az imperialisták mindenfajta ügynökségének képviselői a jobboldali kisgazdáktól a jobboldali szociáldemokratákig. Szívós harcot folytattak azért, hogy meg­vethessék lábukat, hogy az autonómia ürügyén frontot alakíthassanak a dolgozó töme­gekkel szemben. A haladás, a demokrácia hívei azonban a törvényhatósági bizottságon »

Next

/
Thumbnails
Contents