Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

Azért is szükséges, hogy az idetömörült osztályellenség egy lépéssel is nagyobb csapást kapjon, hogy ezt a mozgalmat tovább fejlesztve szét tudjuk zúzni teljes egészében. 3. Az ÁB úgy a nyári, mint az őszi mezőgazdasági munkához kevés segítséget adott, nem tudja tagjait összehozni teljes létszámban egy értekezletre sem. Ez onnan adódik, mert a tagság összetétele olyan, akik más egyéb pártmunkával el vannak foglalva és így nem jutnak el az ÁB értekezletekre, hogy a feladatok végrehajtásával segítsék az osztályt. 4. A tömegszervezetek közül úgy a nyári, mint az őszi munkálatokhoz a tömbtestület, MNDSZ ad komoly segítséget. Komoly segítséget adott a cséplés tartama alatt a szérű őrzésénél a Szabadságharcos Szövetség. 5. Ami a tsz szervezését illeti, amelyeket a fentiekben felvetettem latbavetjük minden erőnket, minden lehetőséget megmozgatunk a létrehozás érdekében. Kultúrmunka, egyéni látogatásokon keresztül. 6. A Főv. Tanács az utóbbi időben komoly segítséget adott a tsz szervezésében, szempontbeli, az őszi vetési tervezés elkészítéséhez előtervekben adott komoly segítséget a VII. osztály. A rövid határidős akták is az utóbbi időben kiküszöbölődtek. Füzér Illés osztályvezető XXIII/no. BVT mezőgazdasági osztályának iratai, 07 — 18/1952. sz. Géppel írt tisztázat. 1. A BVT V. B. 1952. december 26-án tárgyalta és hagyta jóvá a kerületi tanácsok 1953. évi tervfeladatait. A vb ülésen valamennyi kerületi vb-elnök részt vett. 2. A XXI. ker. Tanács V. B. 1952. augusztus 9-én tárgyalta a mezőgazdasági csoport jelentését a kerületben folyó szövetkezet szervezési munkáról. A jelentés az időpontot kedvezőnek ítélte meg, s ennek megfelelően beszámolt a szervező bizottságok megalakításáról, ill működéséről. A bizottság tagjai elmentek az egyes gazdákhoz, s megpróbálták velük aláíratni a belépési nyilatkozatot. Ha a látogatás eredménytelen volt, akkor megismételték azt. A munka nehézségeiről szólván az egyik vb-tag elmondta, hogy a kerületben levő százegy kertész közül csak huszonegyre lehet támaszkodni. „Itt nincsenek olyan parasztok, mint falun, itt csak a jövedelmet nézik, s nem tekintik a földet kenyerüknek." A kerület adottságainak figyelembe vételével — szeptember 15-ig — két termelőszövetkezetet kívántak szervezni, az egyiket Szigetcsúcson, ahol a kisebb kertészetek földjei voltak (bérelt földek), a másikat az ún. külterjes gazdák földjeiből (a terület: 303 kh). Ez utóbbi gazdák egy része Budapesten lakott, s földjeik is erősen széttagoltak voltak. A vb ülésen a BVT V. B. mezőgazdasági osztályának munkatársa bírálta a kerületet, hogy a termelőszövetkezet szervezését össze kell kötni a kulákok leleplezésével. „A kulák kérdés Csepelen mellékvágányra csúszott, mert a jelentés szerint 1950-ben 40 kulák volt, 1951-ben 21, most nincs kulák."