Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)
Szerkesztői tájékoztató
teljesíteni. A legutóbbi tervteljesítés értékelésénél az I. kerület a III. csoportban második és harmadik helyen áll. A kerületek közötti versenyben pedig a harmadik helyen. 5 Megemelt tervet kaptunk a Városi Tanácstól arra számítva, hogy gazdálkodóink száma emelkedni fog. Ez azonban eddig még nem következett be. Láthatjuk tehát, milyen hatalmas és szétágazó az a feladat, ami a begyűjtésre hárul, annál is inkább, mert a Begyűjtési Csoportnak mindössze két dolgozója van, akik az egyébként is egymásra tornyosuló és változó rendeletek ütemében a sokoldalú munkát nagy erőfeszítéssel tudják csak elvégezni. Mindezeken felül megnehezíti és lassítja feladataink elvégzését, hogy egyrészt a gazdálkodókkal a megjelent új rendeleteket és kötelezettségeiket pontosan tudatosítanunk kell, másrészt, hogy a jóhiszeműeket a reakciós befolyással szemben a kormányzat intézkedésének helyességéről meg kell győzni, ami nem mindig könnyen megoldható feladat. Feladataink elvégzéséhez nagyban hozzájárul a VB azon megvalósított határozata, melynek értelmében a Begyűjtési Csoport külön helyiséget kapott, ami a körülményekhez képest megfelelő. Matolcsi Jánosné s. k. Begyűjtési és Kereskedelmi Osztály vezető XXIII/201. A Bp. I. ker. Tanács V. B. 1952. július 19-i ülésének jegyzőkönyve. Előterjesztés a 3. napirendi ponthoz. Géppel írt másolat. Az I. ker. Tanács V. B. az előterjesztést 1952. július 19-én tárgyalta és fogadta el. 1. Az 1951. évi 10. számú tvr az 1951/1952. évi állami begyűjtésről V. rész 46. paragrafusában elrendelte, hogy a beadási kötelezettség teljesítésén felül az állami begyűjtő szerveknek eladott árukért a beadási árnál magasabb árat (ún. „C" árat) kell fizetni. 2. Az 1952. évi 2. tvr szól az állami begyűjtésről. A tvr hatálybalépésének időpontja 1952. január 1., illetve július I. A tvr végrehajtására termény- és termékfajtánként külön miniszteri utasítások jelentek meg. 3. Az I. ker. Tanács V. B. 1952. március i-én tárgyalta a gazdalajstrom elkészítésérőlés a begyűjtési osztály munkájáról készült előterjesztést. A gazdalajstrom összeállítása azért járt sok munkával, mert ,,. . .a gazdaságokat egészükben, egyhelyütt a gazdálkodó, ül. a földtulajdonos lakhelyén kellett számbavenni. Ez eredményezte, hogy az adatfelvétel kerületünkre a vártnál nagyobb és előre fel sem mérhető feladatokat rótt annak ellenére, hogy kerületünkben ténylegesen művelt földterület nincs, a földadó és a birtok kataszter szerint is mindössze 27 földtulajdonosnak van 400 négyszögölnél nagyobb ingatlana, főleg kertje" — írja többek között a márciusi vb-ülésre készült beszámoló. A kerületben is kettőezer olyan lakos volt, akinek vidéken volt földtulajdona, és akiket egyenként be kellett idézni és meghallgatni az adatok pontosítása miatt. A kettőezerből végül is 755-öt vettek nyilvántartásba, akik közül 249 személynek beadási kötelezettség alá nem eső nagyságú földtulajdona volt (a kb. r300 személyre vonatkozó adatszolgáltatás pontatlan volt). 4. A gazdalajstrom II. része foglalta magában a termelők termény, állat, bor, baromfi, tojásbeadási kötelezettségeit, ez február 14-én készült el az I. kerületben. 5. Az 1952-es évtől a fővárosnak nemcsak a budapesti területek után kellett a begyűjtést végrehajtani, hane-Ti a vidéki földdel rendelkezők után is. A BVT V. B. a kerületeket jellegük szerint három csoportba osztotta, a III. csoportba az ún. belső kerületek tartoztak (I., V., VI., VII., VIII., IX., XII., XIII., XIX.), amelyekben zömmel vidéki földdel rendelkező tulajdonosok laktak. Az év végi, december 5-i értékelés szerint az I. kerület a III. csoportban az utolsó előtti helyen állt.
