Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

pecsételtek le, a bennük lévő ingóságokat leltározták és így igen nagy munkát végeztek. Azután következett a háztulajdonosok egy részének az a kötelezettsége, hogy be kell jelenteni házingatlanukat. Ennek a kötelezettségnek a háztulajdonosok túlnyomó részt eleget tettek. Nagyobbik részük mindenesetre eleget tett. A bejelentést február 22-ig kellett megtenni. A háztulajdonosok egy része elmulasztotta a határidőt és a bejelentést később tette meg. Az így tudomásra jutott ingatlanokat a kerületekben lévő ötös bizottságok jegyzékébe foglalták. 36 443 házingatlan szerepel a jegyzékeken. Az ezeken a jegyzékeken szereplő házak 42%-a bérház, 22%-a olyan családi ház, amelyek a b) pont alá eső személyek — tehát volt kizsákmányoló tőkés elemek, horthysta magasállású katonatisztek, csendőrök, rendőrök, hivatalnokok — tulajdonai voltak, másrészt olyan nagyobb szabású családi házak, amelyek a hat szobán túlmennek. Ilyen volt 22%.

3 Azoknak az öröklakásoknak a száma, amelyekben nem a tulajdonos lakik, vagy amelyeknek a tulajdonosa nem dolgozó, így tehát államosításra kerülnek, 30%; az egyéb lakásoké 6%. Az a) pont alapján 83%, a b) pont alapján 17%-a volt ezeknek egyelőre, az előzetes jelentés szerint államosítás alá kerülő.

4 A törvényerejű rendeletben kormányunk fellebbezési, vagy helyesebben felszólamlási lehetőséget biztosított mindenki számára, aki úgy érezte, hogy az ő ingatlana nem kerülne államosítás alá, vagy úgy érezte, hogy nem a megfelelő pontot alkalmazták. Ez ellen is felszólamlással lehet élni. Március 13-án délután 4 óráig 10 154 fellebbezés érkezett be, így tehát az államosításra kerülő házak tulajdonosainak harmadrésze fellebbezett. A fellebbezésnek jó része azonban onnan származik, mert az illetők úgy gondolták, hogy nem a b) pont alá esnek. A felszólamlásokban mindenféle egyéb körülmények is vannak, pontos adatokat azonban csak akkor fogunk tudni, amikor a holnapi napon felérkeznek hozzánk az összes jegyzékek és felszólamlások, amelyeket a Fővárosi Tanácsnál fognak a bizottságok elbírálni. A lakosság részéről tegnap délután 4 óráig 115 bejelentés érkezett be, amikor a lakosság a jegyzéken nem szereplő, de szerinte államosításra kötelezett ingatlant nem látta a jegyzéken és ezért bejelentést tett. A bejelentések egyébként meghaladják, a kerületek véleménye szerint, a ténylegesen államosításra kerülő ingatlanok számát, amennyiben több mint 6000 olyan házingatlant jelentettek be, amely a kerületek véleménye szerint, a rendelet értelmében nem kerül államosításra Most tehát ott tartunk, hogy felérkeznek holnap a jegyzékek és felszólamlások, és a munka oroszlánrésze a Fővárosi Tanácsra, illetőleg annak bizottságaira és Igazgatási Osztályára háramlik. Az egész akció lefolyása alatt a Végrehajtó Bizottság elnöke, Pongrácz elvtárs, állandóan figyelemmel kísérte a dolgok menetét és minthogy különösen az első tíz napon sok hiba volt, konferencia-gépen többször összehívta a kerületi elnök elvtársakat, elmagyarázta nekik, hogy hogyan kell ezt tovább végezni, és elnöki értekezleten is megvitattuk ezt a kérdést, azonkívül külön bekértük a kerületi elnökhelyetteseket, az Igazgatási Osztály úgynevezett jogászait, és ezekkel is külön lett megbeszélve az ötös bizottságoknak a működése. Azt is megmondom, hogy a Végrehajtó Bizottság vezetői, Pongrácz elvtárs, Nezvál elvtárs, Koós elvtárs, Varga elvtárs, Kiss elvtárs és én éjjeli inspekciót tartottunk arra az esetre, ha valamilyen kérdés felmerülne.