Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

ra teljesítették. Az 1951-es költségvetési tervből eddig 25—30 millió forintot takarítottunk meg. A lakosság közszükségleti, szociális és kulturális igényeinek kielégítéséről a Tanács igyekszik gondoskodni. Egyes területeken, mint pl. iskolaépítés, parkok és gyermekjátszóterek létesítése, közlekedés, közműhálózat fejlesztése, különös figyelemmel a peremkerületekre, értünk el eredményeket. Megszerveztük az orvosi rendelő-hálózatot, az éjjeli orvosi szolgálatot, növeltük a napközi otthonok létszámát. A gyorsan növekvő igények mögött azonban sok területen elmaradtunk, mint pl. a helyi ipar szervezése, a kulturális munka, lakásépítés, közellátás. A lemaradás oka elsősorban a Városi Tanács gazdasági munkájában mutatkozó szervezetlenség, másrészt Budapest lakosságának gyors ütemű növekedése. Pl. a villamosokat kétszer, az autóbuszokat háromszor annyi utas veszi igénybe, mint 1938-ban. A központi vízellátásba egy év alatt 65 000 lakost kapcsoltunk be, de a város nagy kiterjedése több helyen gátolja a közműhálózat jobb kiépítését. Fontos területek, mint pl. a helyi ipar fejlesztése, közellátás, — több szerv irányítása alá tartoznak, nincs biztosítva a munka összehangolása, A II. Kongresszus útmutatása után 30 új vállalatot és közel 100 új szövetkezetet alapítottunk. Fejlesztésük azonban nem tervszerű és így nem képesek a háztartási cikkeket gyártó magánszektor helyettesítésére. Ebből következik az apróbb, de fontos közszükségleti cikkek hiánya, a lakosság kiszolgálásánál mutatkozó nehézségek és a minőségre vonatkozó sok panasz. A Tanács gazdasági tevékenységének legfőbb hibája, hogy túlzott mértékben centralizált. A terv és ipari feladatokat csak kismértékben adjuk át a kerületeknek, ezért nem elég gyors a helyi erőforrások feltárása, a helyi kezdeményezések kibontakozása. A szocialista kereskedelmi hálózat nem egészen egy év alatt 3097-ről 3570-re emelkedett. Bár a szocialista kiskereskedelmi hálózat kiépítésénél a Tanács érvényesíti helyi kívánalmait, de a legfontosabb — főleg az élelmezési cikkek elosztása — nem tartozik a Tanács hatáskörébe. A Belkereskedelmi Minisztérium fontos intézkedéseket a Tanács véleményének figyelembevétele nélkül ad ki. A közellátás terén mutatkozó szervezetlenséget az ellenség kihasználja, amiért felelős a Tanács is, mert nem biztosítja a megfelelő ellenőrzést, nem harcol következetesen a hibák megszüntetéséért. A népművelési munka csaknem minden területen kezdetleges. Bár a kultúrversenyeken — amelyekre 3000 csoport nevezett be —, a „Vidám Budapest" akció — a könyvtárak 45 000 olvasóján keresztül több százezer dolgozó kulturális nevelését segítették elő, — ez a tevékenység a növekvő igények mögött lemaradt. Budapesten jelenleg 20 kultúrotthon működik, amelyeknek még nem sikerült a kerületek kulturális központjává válniok. A népművelési munkát különösen a kerületi tanácsoknál becsülik le, s a közös osztályok keretén belül az oktatás azt háttérbe szorította. A népművelési apparátus a BVT osztályán és a kerületekben szakmailag és politikailag gyenge felkészültségű a feladatok végrehajtásához. A népművelési munka megjavításához a BPB sem adott megfelelő segítséget. A Tanács közoktatási munkájában fejlődés tapasztalható. Az ÁB-k és a tömegszervezetek bevonásával eredményesen harcol a beiskolázás sikeréért és a lemorzsolódások