Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

gazdasági és műszaki szakembereknek 5—10 tagú küldöttsége tanulmányutat tegyen a Szovjetunió nagyobb városaiban, továbbá a Német Demokratikus Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság fővárosában az ottani városrendezési tervek és folyó munkák megismerése céljából. 6. Az összes ininisztériumok, hivatalok és intézmények a terv készítéséhez a Főváros Tanácsának adjanak meg minden támogatást. Indokolás Ötéves népgazdasági tervünk végrehajtása során Budapesten hatalmas arányú beruházások történnek. Szükséges, hogy az eddigi gyakorlattal szemben, amikor is a beruházások elhelyezése esetenként és nagymértékben ötletszerűen történt, a jövőben a beruházások összefüggő és egységes terv szerint legyenek elhelyezve. Csak így biztosítható ezek gazdaságossága és a város helyes fejlődése. Ezért el kell készíteni a városrendezési tervet, amely a szükségessé váló beruházások helyét az összefüggések ismeretében, a város fejlődésének szükségletei szerint előre meghatározza. A készítendő városrendezési terv súlypontjában az első és második ötéves népgazdasági terv beruházásainak elhelyezése áll. Ez azonban nem határozható meg helyesen a távolabbi feladatok vázlatos feltárása és megtervezése nélkül, különben az fordulna elő, hogy az első tervidőszakban végrehajtandó esetleg kisebb jelentőségű beruházások útját állnak a későbbi időpontban megvalósítandó és a város fejlődése szempontjából döntő jelentőségű beruházások megfelelő elhelyezésének (pl. a lakóházakkal beépítenénk egy későbbi időpontban megvalósítandó főforgalmi útvonal helyét stb.). A terv tehát nagyvonalú legyen és mutasson irányt távolabbi perspektívában is, egyszersmind legyen reális, tehát határozza meg az első és második ötéves tervidőszakban megvalósítandó ütemet. Az első ütem két ötéves tervre való megállapítása azért indokolt, mert az első ötéves terv beruházásai nagyrészben átnyúlnak a második ötéves tervre is, illetőleg városrendezési szempontból egy tervidőszakra nem tervezhetők meg önállóan. Figyelemmel a szocialista népgazdaság állandóan fokozódó fejlődésére, a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal növekvő gazdasági és kulturális kapcsolatainkra, továbbá arra az adottságra, amelyet Budapestnek a Duna-medencében elfoglalt előnyös földrajzi helyzete jelent: a főváros népességének további növekedésére kell számítani annak ellenére, hogy ipari decentralizálási politikánk alapján Budapesten nagyszámú új iparüzemek telepítését nem tervezzük. A városban már meglévő iparüzemek szükséges fejlesztése és az ezekhez kapcsolódó új iparüzemek létesítése, a főváros kulturális és szociális fejlődése,, az államigazgatási szervezet megerősödése, Budapestre a távolabbi vidékről bejáró dolgozók letelepítése és a természetes szaporodás növekedése szükségessé teszik, hogy az általános rendezési terv kb. 2 millió lakos alapul vételével készüljön. A felemelt ötéves terv számadatai szerint Budapesten 23 000 lakás épül, s így a második ötéves tervben ennek kétszeresével lehet számolni annál is inkább, mert ez a menynyiség minimálisan szükséges ahhoz, hogy ez alatt az idő alatt várható 170 000 főnyi lakosságtöbbletet elhelyezzük, a nyomortelepeket megszüntessük és a dolgozók lakásvi-