Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)
Szerkesztői tájékoztató
Vannak tanácsi vállalatok, ahol a munkásnők száma a műszaki és adminisztratív női alkalmazottak számával párhuzamba állítva elenyészik, mint pl. a Főv. Vasútépítő Vállalatnál, ahol az előbbi állománycsoportban 52, az utóbbiban pedig 94 női munkavállaló dolgozik. Hasonló a kép a Budapesti Szerelőipari Vállalatnál is. Viszont a vállalatok legnagyobb részénél, mint a globális intenzitási arányszám mutatja, a női dolgozók intenzitási arányszáma a férfi dolgozókénál sokkal magasabb. Kivétel két vállalat, a Főv. Magasépítési és a Főv. Építő és Tatarozó Vállalat, ahol a két viszonyszám kb. egy szinten jár. Érdekes, hogy ennél a két vállalatnál helyezkedett el a legtöbb nő. A kérdést tüzetesebben megvilágítja annak vizsgálata, hogy az összes női munkavállalók az egyes állománycsoportokban (munkás, műszaki alkalmazott stb.) milyen súllyal tömörültek. Az egyes iparcsoportokon belül ugyanis az alkalmazottaknak ez a megoszlása mind az összes, mind a női munkavállalóknál nagyon változik. Megnevezés Magasépítő Mélyépítő Szak| Összes éptőMegnevezés ipari vállalatok Megnevezés összes | nő összes nő | összes nő J összes nő Megnevezés munkavállalóinak százalékos megoszlása Munkások, átképzősökkel együtt 80,2 72,5 72,9 40,8 80,7 45,5 78,4 65,4 Műszaki alkalmazottak 6,3 o,7 7,7 7,i 5,8 — 6,6 2,0 Adminisztratív alkalmazottak 7,5 16,4 8,8 32,7 5,S 27,3 7,8 20,0 Ipari tanulók i,3 0,6 3,3 6,0 1,2 1,6 Egyéb alkalmazottak 4,7 8,5 10,0 19,4 4A 21,2 6,0 11,0 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Az építőiparban dolgozó nők 65,4%-a mint munkás helyezkedett el és csak egyötöde volt adminisztratív munkavállaló. A magasépítő iparban különösen nagy, 72,5 % a munkásnők részesedési aránya, ezzel szemben a mélyépítő iparban csak 40,8%. A mélyépítő iparban dolgozó nők 32,7%-a viszont mint adminisztratív alkalmazott működik.. . 1 XXIII/105. ABVT V. B. II. (terv- és statisztikai) osztályának iratai — Statisztikai adatközlések 1951. 7. szám. A Minisztertanácsnak az iratban idézett határozata intézkedett a ntík fokozottabb munkába állításáról. A határozat bevezetője világosan kimondta, hogy a növekvő munkaerőszükséglet biztosítása érdekében kerül sor erre az intézkedésre. A BVT V. B. először 1951. szeptember 14-én tárgyalta meg a nők munkábaállítását a tanácsi vállalatoknál, üzemeknél. A határozat végrehajtása 1951. július elején kezdődött meg. Az MT határozat előírta azt is, hogy a közigazgatásban jelentkező munkaerőszüks églet 40 %-át is női munkaerő felvételével kell biztosítani. Az 1951. szeptemberi előterjesztés megállapítja, hogy a BVT V. B. apparátusában sem történt meg a nők arányszám szerinti vezetőibeosztásba helyezése. A BVT V. B. osztályvezetői között mindössze egy nő volt, a 60 csoportvezető között 6. A vb hoszszú vita után három tagú bizottságot küldött ki a nők fokozottabb munkábaállítására vonatkozó konkrét terv kidolgozására.
