Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

Szembetűnő, hogy a 11 tszcs-ből egyelőre csak 6 tszcs rendelkezik tyúkfélével s az egész állomány 64%-a a Micsurinhoz tartozik. Ez a csoport Gödöllőről kapott napos csibékkel már az idén megkezdte a nagybani tenyésztést. A második negyedév folyamán 4 846 db saját keltetésűvel emelte számukat és ezeket - az elfogadott 25%-os veszteség helyett 7%-os veszteséggel nevelte fel. Jelenlegi tyúkféléiből 2 000 db leghcrn, a többi sárga, fehér és kendermagos magyar. Ilyen tenyésztörzzsel és napos csibével a közeljövőben el tudja látni a többi csoportot is. Az a körülmény ugyanis, hogy a beszolgáltatási kötelezettség szükségszerűvé teszi a nagyobb méretű baromfitenyésztést, valamint ennek a munkának jövedelmezősége, a többi csoportot is rávezeti a nagyüzemi tenyésztés bevezetésére. A liba- és kacsatenyésztés még egészen kezdeti állapotban van. Kormányzatunknak az az intézkedése, hogy a tagok háztáji állatokkal is rendelkezzenek, még ebben a negyedévben sem érvényesült kellően. A félévi növekedés lényegtelennek mondható. 1950. dec. i-én szarvasmarhával rendelkezett a családok 10,3 %-a, 1951. június 30-án 14,5%-a, sertéssel 45,6, illetve 49,3%-a. A kérdés, a forgalomba került állatok csekély száma miatt, az e célra biztosított hitel lehetőséggel sem volt megoldható. XXIII/105. A BVT V. B. II. (terv- és statisztikai) osztályának iratai — Statisztikai adatközlések, 1951. 7. szám Korszakunk sajátos gazdaságpolitikai gyakorlata magyarázza, hogy a mezőgazdaság különböző problémái gyakran szerepeltek a BVT V. B. és az egyes kerületi vb-ülések napirendjén. Részben mert az illetékes szervek — különösen a tanácsok megalakulását követő első években — valamennyi a mezőgazdasággal kapcsolatos rendelkezést automatikusan megküldték a megyékkel együtt a fővárosnak is, másrészt azzal az elképzeléssel függött össze, amely szerint Budapest lakossága zöldség-gyümölcs ellátásának biztosítására elsősorban a IV., X., XIV., XVII. és a XX. kerületekben termelő övezetet kell létrehozni. A terv végrehajtásának megfelelően a vb az 1950—51. évre a zöldövezet területét 3688 kh-ról 5000 kh-ra, mintegy 30%-kai növelte. Ezt a területet az ötéves terv végére 6000 kh-ra kívánták emelni, ezen belül az öntözött kertészetek területét 2500 kh-ban határozták meg. Mindezen elképzelések megvalósulása esetén — egy 1950. augusztus 23-i tervezet szerint — a főváros zöldség-gyümölcs ellátásának 38,8%-a ebben az övezetben termelődne meg. Ugyanezen terv az ötéves terv végére a főváros mezőgazdasági területének 75 —80%-án már szocialista szektort kívánt létrehozni. A terv végrehajtása nem valósult meg. Egy 1953. májusából származó jelentésben az olvasható, hogy a zöldségtermelésre szolgáló terület csökkent az építkezések miatt, 1953-ban már csak 4308 kh volt, e terület 70%-át tszcs-k művelték, az öntözött területnek viszont több mint 70%-a magán kertészek tulajdonában volt. Mindezek eredményeképpen a budapesti zöldáru szükséglet nagyobb részét, mintegy 85%-át továbbra is vidékről kellett biztositani. 1. A kihagyott rész a teljesített munkaegységeket mutatja be. 2. Az itt kihagyott rész az állattenyésztési üzemterv előirányzatot és annak teljesítését tartalmazza.