Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)
Szerkesztői tájékoztató
Rendkívül fontos feladat az új értelmiség kinevelése. Ezért 1951/52-es iskolai évben tovább kell növelnünk az egyetemre járó tanulók számát, és szociális összetételüket meg kell avítanunk. Az 1951/52. évi beiskolázási terv [feladata] a középiskolás beiskolázás mellett az egyetemi beiskolázás sikeres végrehajtása. 1 A tapasztalatok azt mutatták, hogy a középiskolai beiskoláztatásnál nem merültek fel olyan nehézségek, mint az egyetemi beiskolázásnál. A középiskolákban a beiskolázás legfontosabb szerve, mint az általános iskolában, az iskolákban működő iskolabizottságok. 2 Ennek a bizottságnak feladata az, hogy biztosítsa a szülők és a tanulók felé egyaránt a felvilágosító munkát, megszervezze a tanulókkal való egyéni foglalkozást. Az iskolabizottságok eddigi működésében hiányosságok mutatkoztak. Ennek a hiányosságnak oka az volt, hogy az iskolavezetők nem aktivizálták eléggé az iskolabizottságot, hanem saját maguk rövid káderezésévei akarták elérni a tanulók meggyőzését. Az ilyen agitációs munka természetesen nem lehet olyan eredményes, mint a szülők és a tanulók felé folytatott alapos felvilágosító munka. A DISZ aktivizálását is elhanyagolták az igazgatók, pedig a DISZ komoly segítséget tud nyújtani a beiskolázási terv végrehajtásában. Az 1951/52-es iskolaévre a beiskolázási tervünket igyekeztünk a hibák kiküszöbölésével megoldani. Az egyetemekre felvehető tanulók létszámát a középiskoláknak a Fővárosi Tanács X. Oktatási Osztálya megküldte, és egyúttal osztályunknak is megküldte azt a min imális számot, amelyet egyes iskoláknak biztosítani kell. Irány az, hogy lehetőség szerint rninden munkás és dolgozó paraszt tanulót irányítsunk az egyetemek felé. Ugyanakkor biztosítanunk kell az egyéb munkás származású fiatalok, különösen értelmiségiek minél nagyobb számú jelentkezését, hogy az egyetemi felvételi bizottságoknak módjuk legyen megfelelő számú jelentkezők közül kiválogatni a továbbtanulásra legérdemesebbeket. Osztályunk az öszszes középiskolákban ott volt ellenőrizni a beiskolázás helyességét. Tapasztalataink azt mutatták, hogy a tanulóifjúság egyes egyetemi karok felé orientálódik, pl. Műegyetem, Orvosi Kar és fennáll a veszély, hogy egyes egyetemi és főiskolai karok pl.: Természettudományi-, Jogi Kar, Orosz Intézet, Pedagógiai Főiskola felé kisebb volt az érdeklődés. Ezen veszélyt csak nagy átirányító munkával tudjuk kiküszöbölni. Az igazgatók, a pedagógusokkal együtt családi látogatásokat folytattak ennek érdekében. A Végrehajtó Bizottság elnöke és titkára is kint járt az egyetemi beiskolázás sikeres végrehajtása érdekében és személyesen győződtek meg pl. a Varga Katalin Leánygimnáziumban milyen alapos munkát végez a tantestület. Az Oktatási Állandó Bizottság tagjai kijártak a középiskolákba. Felosztották egymás közt az iskolákat és mielőtt az iskolabizottságok összeültek volna, figyelemmel kísérték, javaslataikkal segítették a tantestület munkáját. Az Oktatási Osztály által megküldött keret irányszámok, melyek a minimális létszámot közlik, amelyeket biztosítanunk kell a következők: Gépészmérnöki, építészmérnöki, villamosmérnöki, vegyészmérnök, általános mérnöki kar munkás 54 % paraszt-f egyéb 15 %
