": "Fővárosunk. Irta Táncsics Mihály. Hasonmás kiadás - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 8. (Budapest, 1976)

Táncsics Mihály: Fővárosunk

i t t t tökéletesen egyen vonalba hozva az uriutcáyal, a fehérhajó helyiségén keresztül érjen a r.agyhídutcára, és igy a többi utcák is, mert fővárosunkban egyrészről fejedelmi Duna folyam által is okozva az északi szelek uralkodnak inkább , és ezek csak ugy járhatják át tökéletesen az utcákat, ha ezek egyenes vonalban rúgnak jki a nagyhidutcára. A belvárost pedig keresztül vágó utcák a Dunától az országútra szintoly egyenes vonalban menjenek, mert a Dunának üdelege csak oly módon terjedhet akadályozatlanul a belvároson keresztül. b) A városházterét vagy fötért egész

1 szélességében a mostani uriutcáig kell terjeszteni, melyről majd idővel a kegyesrendiek épületének, plébánia templomnak, s magának a városháznak is el kell tűnnie; ugyanis a leendő nagyszerű fővárost hozzá méltó föiér illeti meg, annálinkább, mert a dunapart hosszában mulhatlanul sétánynak kell lennie, ott vásárok nem tartathatnak. E főtérnek egyik vagy másik oldalára lehetne a curia épületét tervezni. c. A házhelyeket oly terjedelembe kell kimérni, hogy az udvarok legalább oly szélesek legyenek, mint a mostani Trattner-Károlyiház udvara, jóllehet magától értetik, hogy az újra építkezést iiletö ily határozatnál fogva az apró házikók tulajdonosai kényszerülve lesznek, azokat eladni, hogy helyeiken valamely vagyonos polgár, egy nagy épületet emelhessen : szükségesnek látjuk megemlíteni, hogy ha egyiknek is másiknak is nem volna hajlandósága tulajdonát eladni, szabadalku és közmegegyezés szerint együtt közösen épí.hétnek nagy házat, melynek mindenik részben tulajdonosa lehet ; ki pedig