": "Fővárosunk. Irta Táncsics Mihály. Hasonmás kiadás - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 8. (Budapest, 1976)

Táncsics Mihály: Fővárosunk

részét, azon részét, mely pénzbe nem kerül, hanem csak határozatból áll, e szavakban adjuk elő : Sem országgyűlés, sem városi községi képviselőség jelenleg nem létezvén, befolyásos, tekintélyes magán polgárok bizottsággá alakulva járuljanak a budai kir. helytartótanácshoz, annak helybenhagyásával, illetőleg rendeletéből ily törvényes erejű határozatot hozhatna: „A testvérfőváros Budapest egész területén, addig semminemű építkezés (sem országos, sem hatósági, sem magánosok által) nem történhetik, mig a szükséges szabályozási terv ki nem mondatik/' A tervet fővonalaiban adakozás utján gyűjtött költségen rövid idő, néhány hónap alatt el lehetne és kellene készíteni, legalább Pestet illetőleg. A kisajátított telkek s talán rajtok levő épületek addig, mig majd a város kifizeti, birtokba veszi, előbbi tulajdonosaik birtokában maradnak , a város a becsári tökével adós, ennek kamatjául a megbecsültetett, kisajátított ingatlanságok hasznát, előbbi tulajdonosaik húzzák, de sem a telkeken az épületeket nem nagyobbíthatják, vagy ha igen, azért utólagosan kárpótlást nem követelhetnek. E szerint sem városi, sem országos sem közcélokra szükséges telkek senki által be nem építtetvén , a városra nézve roppant nyereség volna ; a mennyiben pedig a város a kisajátított telkeket kifizetné, haszonbérbe adhatná addigra, mig azok a terv szerint munkába vétetnének. Ha csak ennyitérnénk is el, azaz, hajavaslatunknak csak azon része fogadtatnék el, mely pénzbe nem kerül : forró hálát adnánk Istenünknek, hogy a szeretett haza üdvét oly mértékben mozdíthattuk elő, a mily mértékben az előmozdíttatni képes : ugyanis a jövendőben szüksége-