": "Fővárosunk. Irta Táncsics Mihály. Hasonmás kiadás - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 8. (Budapest, 1976)

Jegyzetek

* A Pesti Hírnök politikai napilap 1860. február 18-tól 1868. december 15-ig jelent meg. Szerkesztette Szabó Alajos dr. (1860. február 18.—), Ilméri Kiss István (1860. szeptember 12. —), Török János (1860. december 6.—), Jakabffy Gyula (1866. december 5.—). Kiadta Werfer Károly (1860—), Emich Gusztáv (1861—), Szabó Alajos és Török János (1863—), Török János (1865—). A Pesti Hírnök megszűnésekor egyesült az Idők Tanújával, az új cím: Magyar Állam. ** Utalás a Deák-párt sajtóorgánumára, a korszak legjelentősebb politikai napilapjára a Pesti Naplóra. Báró Kemény Zsigmond (1814 -1875) a Pesti Naplónak irányadó politikusa volt 1855. június 7-től 1856. december 9-ig, majd 1857. december 1-től 1873. június 30-ig — szerkesztő, főszerkesztő, főmunkatárs címen. *** Török János (1809—1874) író, publicista, nemzetgazdász, az MTA levelező tagja. 1841-től 1848-ig szerkesztette a Magyar Gazda hetilapot, 1843-tól a Magyar Gazdasági Egyesület titkára volt. Szőkehalmán, Cegléd mellett gazdaképző intézetet létesített. Világos után Pesten és Aradon raboskodott. Kiszabadulását követően több lapot szerkesztett (Pesti Napló, Magyar Sajtó, Kelet Népe — az utóbbi kettőt Bécsben — Hazánk, Pesti Hírnök) és széles körű publicisztikai munkásságot fejtett ki. Évtizedekig szoros kapcsolatban állt Széchenyi Istvánnal, meghatalmazására ő adta ki több művét. Nagy érdemei vannak a Magyar írók Segélyegyletének megalapításában. Számos kérdésben konzervatív álláspontot képviselt, szerkesztői tevékenységét Gyulai Pál is élesen bírálta. 32. 1. Utalás III. Napóleon nagyarányú városrendezési programjának kivitelezőjére, a Párizst modernizáló és fejlesztő George Eugene Hausmann prefektusra. VIII. 35. 1. circumspectus = érdemes IX. 37. 1. A Kasselik Ferenc tervei alapján 1844-ben elkészült — a Belvárosi plébániatemplom mögött állo — pesti Városháza eredetileg kétemeletes épülete a többszöri átalakítás és bővítés ellenére is elégtelennek bizonyult a városi hivatalok elhelyezésére, a városfejlődéssel együtt növekvő adminisztráció zavartalan ellátására. A külvilágtól elzárt Táncsics igaztalanul támadta Pest város tanácsát a Városházára 1863-ban ráépített harmadik emelet miatt, hiszen a költséges építkezés reális igényekből fakadt. Bizonyítja ezt, hogy a bővítés sem segített a gondokon — a hatvanas évek közepétől egyre gyakoribb volt a panasz, hogy a Városiházán kívül elhelyezett hivatalok, a megszaporodott személyzet zsúfolt elhelyezése nehézkessé teszi, lassítja az ügyintézést — és Pest városa már az egyesítés előtt új Városháza építésére kényszerült. * Pollack Mihálynak a budai vár 1849-es ostroma során elpusztult régi pesti Vigadója helyén épült fel 1859 és 1865 között — több mint egymillió forint költségen — a Feszi-féle új Vigadó, a Redoute.