": "Fővárosunk. Irta Táncsics Mihály. Hasonmás kiadás - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 8. (Budapest, 1976)

Jegyzetek

kép Budapestről. Budapest 1973. március, dr. Farkas László: A pesti körcsatorna, története. Földrajzi Közlemények 1944. 1. sz. Siklóssy László: Hogyan épült Budapest? (1870'—1930) Bp. 1931. és Preisich Gábor: Budapest városépítésének története a kiegyezéstől a Tanácsköztársaságig Bp. 1964. c. munkáját. 17. 1. A Váci út ma: V., VI. Bajcsy-Zsilinszky Endre út, az Ország-út pedig: V., 19. — VIII. Múzeum körút és V., VII. Tanács körút. 20. 1. A Szénatér ma: V., VIII., IX. Kálvin tér, a Mészáros utca: V., IX. Tolbuchin körút, a Nagyhíd utca: V. Deák Ferenc u., a Lövész utca: V. Királyi Pál u., az Uri utca: V. Petőfi Sándor u. 20. 1. Pest régi városiközpontja a Belvárosi plébániatemplom mögött elterülő Városháztér, illetve Főtér a Belváros rendezésekor eltűnt, helyén ma részben az ELTE Bölcsésizikar épületének északi része, részben a Március 15. téri park keleti része van. A Kasselik-féle régi Városházát és a kegyesrendiek épületét 1900-ban bontották le a Belvárosnak az Erzsébet-híd építésével kapcsolatos szabályozása során. A Belvárosi plébániatemplom helyén maradt ugyan, de meg kell jegyezni, hogy lebontása, sőt „eltolása" is sokáig foglalkoztatta a szakembereket. * A Kristóf tér mellett álló Fehérhajó a régi Pest ismert szállodája és kávéháza volt. A 70-es éveik elején, a Slzervita tér és az Uri utca szabályozásakor lebontották. ** A Károlyi-Trattner házat (V. Petőfi Sándor u. 3.) — a régi pesti Belváros legnagyobb klasszicista bérházát — Károlyi István nyomdász részére építette Hild József 1832-ben. Két nagyméretű udvara van, körülfutó, kőgyámokra helyezett függőfolyosókkal, klasszicista kovácsolt rácsokkal. VI. 24. 1. A XVII. század végétől Sárosfürdő néven volt ismert a mai Gellért fürdő helyén működő termálfürdő, melyet már a török hódoltság idején használtak 25. 1. „Pestet Budával itt, oly módon kellene összekötni, hogy a híd a Margitsziget csúcsát érintené, hová e hídról le lehene lépni." A Táncsics által javasolt híd 1872 és 1875 között épült fel, és 1876. április 30-án adták át a forgalomnak (Margit-híd). A szigetre vezető szárnyhíd 1900-ban készült el. 26. 1. Extra Hungáriám inon est vita ... = Magyarországon kívül nincs élet. 27. 1. Öbuda szőlőtermesztését és bortermelését az 1880-as években fellépő filoxera tette tönkre. VII. 29. 1. Politikai Újdonságok 1864. szeptember 7. (36. szám.) Vegyes hírek 31. 1. A Sürgöny, mint Magyarország kormányának hivatalos közlönye a Budapesti Hírlap folytatásaként jelent meg Pesten 1860. december 1-től 1867. március 10-ig. Szerkesztette Vértéi Ernő (1860. december 1.—) Kecskeméthy Aurél 1864. július 1.—), Bulyovszky Gyula (1864. december 1.—), Kecskeméthy Aurél (1867. január 1.—). Kiadta Emich Gusztáv. Utóda a Budapesti Közlöny.