A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)
A BUDAPESTI NEMZETI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYVEI (HATÁROZATAI)
önkéntes népcserét fogadja el, ami a szlovákiai magyarok és a magyarországi szlovákok önkéntes áttelepülésének biztosítását, elősegítését jelentette. Az MKP álláspontját e kérdésben az egész demokratikus koalíció osztotta. Sikerült elérni, hogy a Magyarországgal kötött békeszerződésbe a kényszeráttelepítési kötelezettség nem került be. A kényszeráttelepülés feladását elősegítette az, hogy Csehszlovákiában 1946 májusában a parlamenti választásokon a Kommunista Párt megszerezte a szavazatok 38%-át, a Szociáldemokrata Párt 12,1%-ot kapott, s így munkáspárti parlamenti többség jött létre; néhány hét múlva a Kommunista Párt vezetője, Klement Gottwald lett az új csehszlovák koalíciós kormány elnöke. A csehszlovákiai munkáspártok politikai befolyásának és kormányzati vezető szerepének erősödése megkönnyítette a magyarellenes hangulatok fokozatos visszaszorítását. Ebben természetesen nagy szerepet játszott a népi demokratikus erők magyarországi megerősödése, a Csehszlovákia népei előtt ugyancsak gyűlöletes magyar reakció itthoni térvesztése. A két kormány között létrejött a megegyezés az önkéntes népcseréről. Áttelepült Magyarországról 73 ezer szlovák nemzetiségű, és Szlovákiából 88 ezer magyar nemzetiségű lakos." (A magyar forradalmi munkásmozgalom története III. Kossuth Könyvkiadó, 1970. 133-134. old.) A folyamatot 1949. április 16-án a magyar-csehszlovák barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírása zárta le. 3. A BNB érvényben levő határozatai - az 1945. június 13-i üléssel bezárva - nyomtatásban megjelentek, a későbbi ülések határozatainak megjelenéséről nincs tudomásunk. 4. A Spanyolországi Nemzetközi Brigádok Magyar önkénteseinek Szövetsége alakuló közgyűlését 1945. július 21-én tartották. A Szövetség elnökévé Szalvai Mihályt, alelnökévé Keszőce Endrét, titkárává Rajk Lászlót, ügyvezető titkárává Sebes Sándort, a vezetőség további tagjaivá Gyáros Lászlót, Kurta Jánost, Mag Jánost, Nagy Sándort, Ruider Jánost, Sziklai Sándort és Tömpe Andrást választották. Az ünnepségeken bolgár, csehszlovák, jugoszláv és osztrák küldöttség vett részt. 5. A tervezet szövegét a kiküldött albizottság véglegesítette, s azt a BNB 2093/1945. sz. alatt 1945. július 26-án megküldötte az igazságügyminiszternek. Ennek alapján került kiadásra 1945. szeptember 20-án a 8500/1945. M. E. sz. rendelet az egyetemek és főiskolák hallgatóinak igazolásáról (M. K. 1945. szeptember 26.). A rendelet szerint az igazolási eljárást háromtagú igazoló bizottság folytatta le, ahová az illetékes nemzeti bizottság egy tanácskozási joggal rendelkező egyetemi (főiskolai) hallgatót is delegált. 6. A BNB a szabad pályán működő orvosok igazolásával a Magyar Orvosok Szabad Szakszervezetéhez kiküldött 329/b és 485/b számú igazoló bizottságokat bízta meg. 7. Két híd a volt Ferenc József - és a Horthy Miklós-híd megmaradt részein és az azokat kiegészítő pontonokon épült. (Ezek helyén létesült a Szabadság- és Petőfi-híd.) A harmadik a margitszigeti cölöphíd volt. (A Ferenc József- és a Margit-hidat a szovjet parancsnokság 1945. március 21-től megnyitotta a polgári forgalom számára.) Még ebben az évben megépült a Döbrentei tér és a Petőfi tér között a Petőfi pontonhíd, melyet 1945. november 18-án nyitottak meg a közforgalom előtt. 8. Az újjáépítés 1946 elején indult meg s a hidat Szabadság-híd néven 1946. augusztus 20-án adták át a forgalomnak. 9. A Kossuth-hídról van szó, mely a szovjet hadsereg műszaki alakulatainak segítségével nyolc és fél hónap alatt felépült (az építés történetéről részletesebb dokumentumot közöl a „Források Budapest múltjából" című kiadvány IV. kötete) s az ünnepélyes felavatást (1946. január 20.) megelőzően már 1946. január 18-án átadták a forgalomnak. A hídon a forgalmat 1956-ban szüntették meg. 10. A BNB ezzel kapcsolatos megkereséseit 1945. július 21-én 2061-2065/1945. számok alatt megküldötték az illetékeseknek. 11. 1945. május 4-én adta ki a kormány az 1710/1945. M. E. sz. rendeletét a Népgondozó Hivatal felállításáról (M. K. 1945. május 10.). Egyik feladata a magyarországi fasiszta németek kitelepítésének intézése volt. A magyarországi német lakosság áttelepítéséről szóló részletes rendelkezés később, 1945. december 22-én került kiadásra 12.330/1945. M. E. sz. alatt (M. K. 1945. december 29.). 12. 1945. július 12-én a pártok vezetőinek és a kormány tagjainak jelenlétében a Nemzeti Színház sátránál Kállai Gyula miniszterelnökségi államtitkár nyitotta meg a felszabadult magyar betű ünnepét. Az első szabad könyvnapon — a Szabad Nép 1945. július 13-i számának közlése szerint - 56 könyv jelent meg, köztük 12 olyan könyv, amely 1944 őszén előkészületben volt, de már nem jelenhetett meg. A párt és állami vezetők közül Darvas József, Erdei Ferenc, Horváth Zoltán, Kovács Imre, Molnár Erik, Rákosi Mátyás, Révai József, Száva István, Vas Zoltán, Veres Péter neve szerepelt a szerzők névsorában. A szerzők sorában ott találjuk Barabás Tibor, Déry Tibor, Fodor József, Gergely Sándor, Illés Béla, Illyés Gyula, Kassák Lajos, Kovai Lőrinc nevét. Megjelent József Attila forradalmi verseinek gyűjteménye, Gorkij „Anya" című műve, az „Orosz költők antológiája" stb.
