A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)

FÜGGELÉK III.

Amint a központi hatalom egységbe fogta a falvakat és a városokat, hogy új államot szervezzen a régi helyén, a nemzeti bizottságok hatáskörét oly módon szabályozta, hogy csupán kezdeményező és ellenőrző szervek legyenek. Többször helytelenítettük ezt a felfogást, mert tudtuk, hogy a nagy történelmi átalakulás forradalmi jelenségei a nemzet életcsztönének egészséges megnyilatkozásai és e megnyilatkozásokat nem visszaszorítani, hanem építő politikai erővé kell formálni. A magyarságnak most adódott először alkalma arra, hogy megvalósítsa azt a társadalmi, gazdasági és politikai rendet: a demokráciát, amely a legméltóbb az emberhez. A felszabadulás nagy élményét nem szabad, de nem is ajánlatos megrendszabályozni, a változást a régi törvények közé szorítani; forradalom zajlik itt, nemes, vértelen forradalom, amelyből a magyar demokrácia bontakozik ki. E történelmi folyamatban a nemzeti bizottságok, mint jogforrások, mint nagyjelentőségű törvényhozó szervek szerepeltek és állapítsuk meg, hogy nagyon jól megállották a helyüket, kitűnően működtek. A kormány az ideiglenes nemzetgyűlés megbízásából ideiglenes jelleggel került az ország élére és ezért - vagy másért - bizonyos féltékenységgel figyelte a nemzeti bizottságok, elsősorban a Budapesti Nemzeti Bizottság munkáját. Súrlódások keletkeztek és a nemzeti bizottságok sok esetben deferálni voltak kénytelenek. A központi kormányzatnak nem volt helyes a felfogása a nemzeti bizottságokról, az élet minden területét szabályozó régi törvények helyébe nehezen jöttek az új törvények, illetve rendeletek, csak a legfontosabb közfunkciók biztosítását láthatták el, az élet sok terén a régi törvények érvényesültek és ez mindenképpen akadályozta és még ma is akadályozza a demokratikus átalakulást. A nemzeti bizottságok segíthettek volna azzal, ha szabályozóan beleszólnak az átalakulásba, rendezik a vitás kérdéseket, kisegítik a központi kormányzatot s ha ez megtörténik, akkor ma sokkal előbbre volna a demokrácia és sokkal kisebb ereje volna a reakciónak. Most, amikor az Országos Nemzeti Bizottság megalakult, már olyan stádiumban van az új állam fejlődése, hogy minden érdekünk az ideiglenesség felszámolását követeli. Helyre kell állítani nemzetközi kapcsolatainkat, elő kell készülnünk a békekötésre, szükséges tehát, hogy a magyar nép széles rétegeit felölelő nemzeti kormány vegye át az ideiglenes nemzeti kormány helyét. A stabilizálódás, ületve a legalizálódás állapotában van a demokrácia. Felvetődik a kérdés: mi szükség van akkor az Országos Nemzeti Bizottságra? A demokrácia sikere a pártok együttműködésével biztosítható. A pártok együttműködése: a kormányzati munka alapja és előfeltétele. Ezt az együttműködést a választások után is fenn akarjuk tartani és az Országos Nemzeti Bizottsággal demonstráljuk. A gyakorlatban az ellenőrzés, a kezdeményezés legyen az Országos Nemzeti Bizottság feladata. A pártok programját egyeztetni, a demokrácia programját meghirdetni és megvalósítani. Nagy, átfogó tervvel rendezni az ország dolgait. Kezdeményezéseivel járjon elöl, buzdítson, serkentsen lankadatlanul, híven munkálkodjék, dolgozzék az országért és ellenőrizze az egész életet. Demokráciánk fejlődésében aggasztó jelenségek is kiütköznek. A dolgozó nép helyzetével nincs arányban a könnyen keresőknek, a pénz kiváltságosainak magatartása. A közélet tisztasága sem megnyugtató mindenütt, sok közhivatalban is régi a szellem, némelyikből a reakció áporodott levegője csapja meg az embert. Vigyázzunk