A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)
FÜGGELÉK III.
szervezete a nemzeti bizottság megalakítása után kezdi meg működését, nemzeti bizottsági tagjait utólagosan küldi ki. Azokban a nemzeti bizottságokban, amelyekben a 14/1945. M. E. sz. rendelet hatályba lépésének idején (1945. évi január hó 4. napján) a szabad szakszervezet is képviselve van, a szabad szakszervezeti szövetség helyi szervezete által beküldött 2 taggal továbbra is képviselve marad. A politikai párt (szakszervezet) az általa beküldött tagot bármikor visszahívhatja és helyette más tagot küldhet ki. A nemzeti bizottság kiküldött tagjai önmaguk közül elnököt választanak ki. A nemzeti bizottságot az elnök hívja össze. Az összehívás bármelyik bizottsági tag indítványára kötelező. A nemzeti bizottság határozatait szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A nemzeti bizottság a felsorolt demokratikus politikai pártok szövetségének politikai szerve. Ezen minőségből kifolyólag egyrészt az új demokratikus Magyarország újjáépítésénél politikai tanácsadói feladatot végez, másfelől támogatja a kormányzásra és közigazgatásra hivatott hatóságokat, fi gyelemmel kíséri a közéletet és az illetékes szakminiszterhez javaslatot tehet és véleményét nyilváníthatja minden olyan kérdésben, amelynek megoldását a demokratikus rend megvalósítása érdekében kívánatosnak tartja, az időközi változások alapulvételével felhívja a kormányzat figyelmét a szükségesnek mutatkozó rendelet és törvény kiegészítésekre, módosításokra, kezdeményezi és irányítja a társadalmi mozgalmakat (Nemzeti Segély, gyermekmentési mozgalom, stb.). A nemzeti bizottság a demokratikus rend megvalósítása érdekében kívánatosnak tartott indítványait az indokok tüzetes kifejtése (esetleg rendelettervezet melléklése) mellett az illetékes minisztereknek küldi meg. A nemzeti bizottság nem közigazgatási szerv és így a közigazgatásba nem illeszthető be. Ehhez képest a nemzeti bizottságok hatósági jogkört nem gyakorolnak. Közalkalmazottak kinevezésére, felfüggesztésére, felmentésére, elbocsátására joguk nincs. Közigazgatási engedélyt (lapengedély, moziengedély, iparengedély, rádió vevő készülék tartására szóló engedély stb.) ki nem adhatnak, vagy el nem vonhatnak. Az állami végrehajtó hatalom szünetelő szervei működésének megindításával és az önkormányzati szervek megalakításával a nemzeti bizottságok közigazgatási tevékenysége befejezést nyer. A nemzeti bizottságnak ama tagjai, aki a jelen rendeletben meghatározott tevékenységi kört akármilyen irányban túllépik, különösképpen a kormány vagy az önkormányzati hatóság hatáskörébe tartozó kérdésben határozatot hoznak, továbbá a fennálló törvények és rendeletek végrehajtását akadályozzák, a fennálló törvények szerinti következményekkel felelnek. (Btk. 172. §. 1921. III. t. c.) A kormány az ilyen cselekményt elkövető, vagy hatáskörét túllépő nemzeti bizottsági tag visszahívására és új bizottsági tag kiküldésére hívhatja fel a visszahívandó tagot beküldő politikai pártot. E felhívás kibocsátásával a kifogásolt nemzeti bizottsági tag bizottsági tagsága azonnal megszűnik. 1 Pm. Lt. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. NB. ir. 138/1945. Másolat.