A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)
FÜGGELÉK III.
népügyész kinevezése szintén megtörtént. Éppen most tárgyalják Debrecenben két nyilas gyilkos ügyét. Mivel a Népbíróságok Országos Tanácsa a kormány székhelyén működik, legközelebbi ülését már Budapesten tartja. - Remélem, hogy mind az igazoltatás, mind a népbíróság működése most már gyorsabb ütemben fog működni, mert hiszen a vidékkel való érintkezés most már könnyebb. A pártok is, amelyek technikai nehézségek miatt nem voltak képesek mintegy vezényszóra azonnal jelöltjeiket megnevezni, most már kedvezőbb helyzetbe kerülnek. Meg kell mondanom azt is, hogy több nemzeti bizottság javaslatára az Igazságügyminisztérium illetékes osztálya az igazoltatásra és a népbíróságokra vonatkozó kormányrendeleteket éppen most dolgozza át, figyelembevéve mindazokat az észrevételeket, amelyeket az eddigi tapasztalatok megkívánnak. Mi a kormány véleménye a Budapesti Nemzeti Bizottság működéséről és jövőbeli szerepéről? - A Budapesti Nemzeti Bizottságról nem mondhatok mást, mint bármely nemzeti bizottságról. A nemzeti bizottságok igen hasznos szolgálatot tettek a hazának azzal, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásáig, illetőleg a hadizónán belüli területen, ahová a kormány hatósugara még el nem ért, a kormányt és közigazgatást az ügyek intézésében helyettesítették. Ezért a működésükért minden nemzeti bizottságnak, elsősorban a Budapesti Nemzeti Bizottságnak köszönet és elismerés jár. - Ami a jövő szerepét illeti, tehát ahol már megalakultak a városi és vármegyei önkormányzatok, ott természetesen a különböző állami és közigazgatási hatóságok veszik át a nemzeti bizottságoktól az addig általuk joggal gyakorolt hatalmat. Itt tehát már a nemzeti bizottságok, mint a demokratikus pártok politikai szervei működnek. Szerepük a kezdeményezés, a javaslattétel, politikai vagy társadalmi akciók indítása, mint például a Nemzeti Segély. A közigazgatásba azonban többé nem avatkozhatnak. Nem képezhetnek sem külön államot az államban, sem pedig mellékkormányt. A hatósági jogkört átvette az Ideiglenes Nemzeti Kormány, illetőleg a helyi közigazgatási hatóságok és önkormányzatok. Mindez vonatkozik a Budapesti Nemzeti Bizottságra is, amelynek a jövőben azért sem lesz különös jelentősége, mert a pártok a nemzeti bizottságoknak egy országos vezérlő bizottságát fogják létrehozni, amely a Budapesti Nemzeti Bizottság jelentőségét is felszívja. Mi a kormány álláspontja a szakszervezetek képviseletéről a vidéki törvényhatósági bizottságokban? - Az eddig érvényben levő rendelet szerint a szakszervezetek csak ott nyernek külön képviseletet a törvényhatósági bizottságokban, ahol már a rendelet megjelenése előtt is ez a képviseletük megvolt. Budapestre nézve a kormány kivételt tett, mert figyelemmel akart lenni a budapesti igen nagyszámú szervezett munkásságra, erre a kivételezésre nézve vidéki vonatkozásban még nem történt döntés. Nehéz igazságot tenni. Az egész világon úgy van, hogy a szakszervezetek a pártokon keresztül érvényesülnek és jutnak szerepre az önkormányzatokban és a törvényhozó testületekben. Ha ez nem így történik, akkor azok a pártok, melyeknek tagjai mint szakszerveztek is bejutnak a törvényhatósági bizottságokba, vagy a nemzetgyűlésbe, kétszeres képviseletekhez jutnak. Ezzel szemben a többi párt hátrányt szenved. A kormány a legnagyobb elismeréssel van a munkásság érdemei 21* 313
