A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)

FÜGGELÉK III.

ki ilyen irányú elveket a nemzeti bizottságok számára miheztartás végett. Hozzá­járul ahhoz, hogy a Magyar Függetlenségi Frontba tömörült politikai pártok egy felhívással szögezzék le a nemzeti bizottságok feladatkörét és kötelességét. Ennek azonban olyannak kell lenni, hogy ne akadályozhassa meg a fasiszták és a nyila­sok ellen való és a reakció ellen való eljárásokat. A Szociáldemokrata Párt ezen a téren világos és tiszta helyzetet kíván te­remteni. A Nemzeti Parasztpárt álláspontja az, hogy a nemzeti bizottságok nem ható­ságok, hanem részben többek, részben kevesebbek. Több[ek] mint hatóság[ok] annyiban, hogy népi politikai szervek, amelyek hatósági szervek felé is politikai kereteket és ellenőrzést és ha kell beavatkozást gyakorolnak. Kevesebbek pedig annyiban, hogy maguk nem hatóságként járnak el. A nemzeti bizottságok működésével kapcsolatos panaszok általában abból erednek, hogy a nemzeti bizottságok részben a közigazgatásban, részben a ren­dészeti ügyben hatósági jogokat gyakorolnak. Ezen a helyzeten kétségtelenül segíteni kell, és e vonatkozásban a nemzeti bizottságok működése rendezésre szorul. Álláspontunk az, hogy ezt a rendezést kétféleképpen lehet és kell megvalósítani. 1. Politikai úton úgy, hogy a demokratikus pártok közös megállapodással hozzanak határozatot a nemzeti bizottságok működési határaira nézve. Ez a Füg­getlenségi Front pártjainak a dolga, és ennek megvalósítását azon a módon, ahogy a többi pártok javasolták, helyeseljük. Nem helyeseljük tehát azt, hogy ezt a ren­dezést kormányrendelet hajtsa végre. 2. Van azonban a megoldásnak egy másik nagyon fontos útja is. Az, neveze­tesen, hogy azon a két területen, tehát a közigazgatásban és a közrendészetben, ahol a nemzeti bizottságok túlkapásai megtörténtek, a kormány minél sürgősebben hajtson végre valóban demokratikus rendezést, hogy ne álljanak elő olyan esetek, amikor lehetetlen nem fellépni a politikai szerveknek a visszásságok ellen. Meggyőződésünk, hogy ha ez a gyökeresen demokratikus szervezés a közigaz­gatásban és a közrendészetben végbe megy, akkor a nemzeti bizottságok nem ezek­kel a kérdésekkel foglalkoznak, hanem azokkal, amelyek ezen túl is politikai kér­dései az országnak. A Független Kisgazdapárt elismeréssel van a nemzeti bizottságok eddigi mű­ködése iránt és teljes bizalommal az ő jövőbeli tevékenységük iránt is. Megérti, hogyha hibák történnek, mert új fogalmak, új viszonyok közé került emberek könnyen tévedhetnek. Ezeknek a tévedéseknek csökkentésére és végül teljes kikü­szöbölésére elsősorban a pártok országos vezetőit tartja illetékeseknek. Itt termé­szetesen a pártoknak nemcsak joguk, de kötelességük a velük ellenkező tagok le­váltása. Másrészt kötelessége - amennyiben a belső rendet sérti a nemzeti bizott­ság működése - a belügyminiszternek közvetlenül és erélyesen beavatkozni. A nemzeti bizottságok feladatát megállapítva elsősorban kezdeményezési és a közigazgatási hatóságoknak politikai ellenőrzését tartja fontosnak. A közigazgatá­si hatóságok élén a kormány áll. Jogában áll tehát a kormány intézkedéseit vagy mulasztásait kritika tárgyává tenni, és a szükséghez képest a kormányt akár a mu­lasztásra, akár az elkövetett tévedésekre felhívni. Amennyiben a kormány akár a kritika jogát kétségbe vonni akarná, akár elzárkózik minden jogos politikai köve-

Next

/
Thumbnails
Contents