A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)
FÜGGELÉK II.
rűlátó, mert jó pénzzel jól lehet gazdálkodni. A háborút elvesztettük, de a felelősséget azért vállalni kell. A felelősség vállalásnak egyrésze pedig az, hogy a békebeli életszínvonalat fel kell adnunk és egy időre meg kell elégedni annyival, amellyel létfenntartásunk biztosítva van. Ezt a létfenntartási színvonalat van hivatva biztosítani az értékálló jó pénz és ennek nyomán meginduló termelés. A gazdasági bizonytalanság megszűnése második alapköve lesz az életszínvonal emelkedésének. Biztosítja a jelenlevőket, kerületünk Nemzeti Bizottsága mindent meg fog tenni, hogy a kormány stabilizációs törekvéseit támogassa azokon a szervezeteken és személyeken keresztül, akik a gazdasági felemelkedés munkáját kezükben tartják. A jelenlevők olyan személyek, akik a gazdasági élet irányítására befolyással bírnak. Ha tehát a jelenlevők bizalommal és erős akarattal állanak e most feltornyosult problémák előtt, akkor elhatározásuk és cselekedetük meghozza a várt eredményt. ELNÖK zárószavában bejelenti még, hogy a valutaspekulánsok ellen is kellő eréllyel fog fellépni a kormányzat és ezzel a kereskedők, iparosok és munkások érdekeit fogja képviselni. Köszöni a jelenlevőknek szíves érdeklődését és kéri, hogy a határozati javaslatokat valóban tartsák be. Ezzel a rendkívüli ülést bezárja. A legközelebbi értekezletet f. hó 19-én du. í / 2 6 órára tűzi ki. Kmf. elnök Ilovai Sándor jegyző Bp. III. ker. NB ir. Ülés jkv. Tisztázat 1. Bujtás Mihály, (1907-1957) címfestő. 1923-től az SZDP, 1945-től az MKP tagja. A 20-as évek közepétől tevékeny szerepet játszott az SZDP III. ker. szervezetében, a Festőmunkások Szakszervezetében és a munkás eszperantó mozgalomban. A felszabadulás után az MKP II. ker. szervezetének vezetőségi tagja, a ker. NB elnöke, th. biz. tag. 1945 után a Vásárcsarnokok helyettes igazgatója, majd igazgatója, a polgármesteri V. ügyosztály vezetője, a belkereskedelmi miniszter helyettese. A Népköztársasági Érdemérem stb. kitüntetettje. 2. Arató Emil, dr. (1885) orvos. 1902-től az SZDP, 1945-től az MKP tagja. 1918-ban részt vett az orvosszakszervezet létrehozásában, s abban vezető funkciókat töltött be. 1921től kapcsolatban állt a KMP-vel, a későbbiekben Stromfeld Aurél oldalán részt vett az SZDP baloldali ellenzék munkájában. Tevékeny szerepet játszott a Vörös Segélyben, volt az Alkohol ellenes Munkásszövetség elnöke, több munkáslap szerkesztője stb. A felszabadulás után az MKP III. ker. szervezetének elnöke, a párt képviselője a III. ker. NB-ban. - Nyugdíjas, a Szocialista Hazáért Érdemrend és számos más kitüntetés tulajdonosa. 3. Killer Richárd, (1895-1963) mintakészítő. 1912-től az SZDP, majd az MDP, MSZMP tagja. 1919-ben a III. ker. Munkás- és Katonatanács Intézőbizottságának tagja. 1920-ban bebörtönözték. A felszabadulás előtti időszakban főleg szakszervezeti vonalon tevékenykedett. A felszabadulás után a Köztisztasági Hivatal ÜB elnöke, a VAOSZ KV tagja, a párt képviselője a III. ker. NB-ban. 4. Lenkei József, (1892-1962) cipész. 1935-től az SZDP, 1948-tól az MKP tagja. 19371939 között az SZDP II. ker. szervezetének elnöke. A felszabadulás után a párt képviselője a III. ker. NB-ban. A Köztársaság Érdemérem kitüntetettje. 5. Gárdonyi Zoltán, (1903-1955) munkás. A felszabadulás után az FKP III. ker. szervezetének igazgatója, a párt képviselője a ker. NB-ban. 1945-ben a kerületi Közmunkahivatal vezetője, majd az Óbudai Fehérítő dolgozója. A Népköztársasági Érdemérem kitüntetettje. 6. Vészi Gyula, (1902-1967) magántisztviselő. A felszabadulás után az FKP III. ker.
