A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)

FÜGGELÉK I.

hatalmas demonstrációval ünnepelje március 15-ikét. A Nemzeti Bizottság a kor­mányhoz intézendő átirat ügyében a javaslatot egyhangúan magáévá tette. A na­pirend következő pontjában Bechtler Péter alpolgármester Buda felszabadulásáról beszélt és bejelentette, hogy Budán is megindult a közigazgatás. Polgármesteri ki­rendeltségekkel dolgoznak. Némethy Károly tanácsnok vezetésével. Ezután a vízellátási és közlekedési nehézségekről szólva, annak a reménynek adott kifejezést, hogy tizennégy nap múlva a Ferenc József híd használható lesz a közlekedésre. Ezenkívül a propellerközlekedést is próbálják bevezetni. Farkas Ferenc javaslatot tett budai ötös bizottság létrehozására, hogy a kerületi nemzeti bizottságoknak ne kelljen külön-külön átjönniök Pestre. Gerő Ernő a javaslat el­vetését kérte és azt indítványozta, hogy csónak- és kompközlekedéssel kellene a két testvérváros és az egységes közigazgatás lehetőségét biztosítani. Hosszabb vita után a pártok megegyeztek abban, hogy a közüzemi alkalma­zottak tagjai lehetnek a törvényhatósági bizottságnak, annak a kérdésnek eldön­tését pedig, hogy városi tisztviselőt is beválasztanak-e, Tildy Zoltán javaslatára a pártokra bízták. A Kommunista Párt részéről Horváth Márton 3 szóvátette az ellátással kap­csolatos kérdéseket. Javasolta, hogy a Nemzeti Bizottság forduljon egy rövid kiáltvánnyal a vidék népéhez. E kiáltvány feladata, hogy alátámassza a vidék erőfeszítéseit Budapest élelmezésének megjavítására. Befejezésül felolvasta a kiáltvány szövegét, amelyet a Bizottság egyhangúlag elfogadott. A kiáltvány teljes szövegét lapunk más helyén közöljük. 4 Szabadság, 1945. február 28. - Március tizenötödike előtt Budapestre jön a kormány 1. Néger Mihályt a II. sz. Igazoló Bizottság 1945. június 22-én igazolta; a későbbiekben a helyettes igazgatói tisztséget töltötte be. 2. Muhoray Elemér, (1901-1960) népi színjáték-szervező. A felszabadulás előtt a falu­színpad-mozgalom megszervezője; 1944-ben részt vett az ellenállási mozgalomban. A fel­szabadulás után az NPP képviselője a BNB-ban. 3. Horváth Márton, (1906) építészmérnök. 1931-től a KMP tagja, 1944-1956-ig a KV., 1953-ig a PB tagja. A Horthy-korszakban többször letartóztatták és bebörtönözték. A fel­szabadulás után a Szabad Nép felelős szerkesztője, a párt képviselője a BNB-ban és a th. biz.-ban. - Nyugdíjas. 4. A felhívást közli a „Források Budapest Múltjából" című kiadvány IV. kötete (Buda­pest 1973. 55-56. o.).

Next

/
Thumbnails
Contents