A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)

FÜGGELÉK I.

oda karácsony előtt, az ostrom megkezdése előtt. Azért mondom, hogy adminisztrált gyilkosságok, mert az utcán egymás után lőtték le az embereket s nem volt rendőri adminisztráció, hogy e gyilkosokat megkeressék, de arra még volt, hogy a holttesteket összeszedjék és beszállítsák a hullaházba. Ezeknek a holttesteknek megmerevedett mozdulatában még ott van a menekülés. Számomra a legmegdöbbentőbb kép az volt, hogy egy fiatalasszony is feküdt köztük, lemeztelenítve minden hullát kiraboltak - s a mellén két ismertetőjel: egy fésű és egy amatőrfénykép. A fényképen egy mosolygó anya van, aki egy kis gyermeket szorít magához. Az anya az a hulla, aki ott fekszik. Járt a gettóban, is, ahol a már nem adminisztrált gyilkosságokat követték el. A Kazinczy-utcai fürdő egész területe tele van holttestekkel és a hullák szörnyű csonkításokkal. Egyrészük a gettóbeli nyomorúságban „természetes" halállal halt meg - ez is a nyilasokat vádolja -, többségüket azonban az utcákon, tereken gyilkolták meg. Körülbelül ezerkétszáz halott van itt. A környékbeli utcákban a lezárt üzlethelyiségekben, a lehúzott rollók mögött százával fekszenek a megkínzott, meggyalázott holttestek. Javasolta, hogy a Nemzeti Bizottság küldjön ki egy tisztaéletű közéleti férfiakból és elismert szaktekintélyekből álló bizottságot, amely hivatva lesz felülbírálni azt a szörnyű dolgot, ami ezekben a hetekben történt. Állítsák össze a vádiratot, mert már a tények tárgyilagos megállapításából is szörnyű vádirat jön ki mutassák meg: mit tettek a nácik és Szálasi a magyar néppel és a fővárossal. Ök, akik a katyni rémlegendát kitalálták, most második és igazi katynt csináltak. A bizottságba a következőket javasolta: elnökként Varga Bélát, a sajtó részéről Kállai Gyulát, tagokként Bechtler Péter alpolgármestert, dr. Marczell Mihály érsekhelynököt, dr. Ádám Lajost, dr. Babies Antalt, dr. Ratkóczy Nándort, dr. Zalka Ödönt, dr. Frigyessy Józsefet, dr. Balogh Károlyt, dr. Bakay Lajost. A javaslatot elfogadták azzal, hogy a bizottság köteles nyolc napon belül jelentést tenni a Nemzeti Bizottságnak. Varga Béla indítványára a kiküldendő bizottságot kiegészítik a többi egyház egy-egy kiküldöttjével. Vas Zoltán javaslatára pedig beleveszik Farkas Ferencet, a Nemzeti Bizottság főtitkárát is. A bizottságnak megadják mindazokat a jogokat, amelyek bármely magyar bíróságot, vagy hatóságot megilletnek, tehát beidézéseket eszközölhet, kihallgatásokat foganatosíthat, stb. Dr. Zayzon Béla

2 és Kossá István szólalt még fel. Csorba János polgármester válaszolt a felszólalásokra. Farkas Ferenc javasolta, hogy állítsanak fel a fővárosba menekült vidékiek részére tájékoztató irodát. Jámbor Alajos alpolgármester és dr. Török János hozzászólása után a bizottság elvben elhatározta, hogy szükségesnek tartja Budapest mielőbbi tehermentesítését és utasította az ötös bizottságot ennek előkészítésére és konkrét javaslatok tételére. A Nemzeti Bizottság ülése ezzel végetért. Szabadság, 1945. február 9. — Nyilas tömegtemetők ügye a Nemzeti Bizottság előtt. 1. Csornoky (Buhn) Viktor dr. (1919-1948) ügyvéd. A felszabadulás után az FKP vezető funkcionáriusa, a Demokrácia főszerkesztője, a párt képviselője a BNB-ban és a th. biz.-