A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)

FÜGGELÉK I.

szomorú kérdések merültek fel, s hogy Budapest rombadőlt. Megköveteli az ország becsülete, a magyar nép egyeteme, hogy szenvedjenek, bűnhődjenek ezek az igazán hazátlan elvetemült bitangok, akik kiszolgáltatták az országot, a fővárost ennek a szörnyű pusztulásnak. Az ő bűnük, a fasiszták bűne, a szálasik bűne, hogy Magyarország és a magyar nép ilyen helyzetbe került. Az ő bűnük, hogy Buda teljesen romokban van s mint onnan érkező oroszok beszélik, az a kép, amely Pesten az ember elé tárul, vigasztaló ahhoz képest, ami Budán van. A polgári lakosságnak is óriási veszteségei vannak, ezren és ezren vesztették el hozzátartozóikat, az egész ország gyászban van. Lehetetlen, hogy amikor tudjuk, kik a bűnösök, ne vegyék el méltó büntetésüket. Javasolta ezután: utasítsa a Budapesti Nemzeti Bizottság az öttagú szűkebb bizottságot, hogy már a legközelebbi ülésen tegyen indítványt egy ilyen népbíróság felállítására, elnökének kijelölésére, s az elnök jogvégzett magyar hazafi legyen, akinek ítélőképességében mindenki megbízhat. Ez képviselje a magyar nép érdekeit. Ezenkívül jelöljön ki a bizottság négy kiküldöttet, ezek szintén részt vegyenek az ítélkezésben és jelöljön ki egy ügyészt, a magyar nép ügyészét, aki, ha kell, halálos ítélettel is sújtsa ezeket a bűnösöket. A debreceni kormány pénteki minisztertanácsa ezt a kérdést már le is tárgyalta s ez is mutatja, hogy Budapest népe és az ideiglenes kormány véleménye ebben a kérdésben megegyezik. Faragó Gábor közellátásügyi miniszter emelkedett ezután szólásra. Közölte, hogy a nemzeti kormány pénteki minisztertanácsa elhatározta és el is fogadta a népbíróságok felállítását. A közellátás terén a fennálló nehézségeket igyekszünk minden módon és minden áron leküzdeni, - mondotta a miniszter. Az orosz katonaság, az orosz hatóságok annyira a kezünkre járnak, hogy azt el sem tudják képzelni, a jóindulat megvan bennük, de pillanatnyilag nehezen tudnak még segíteni. A nemzeti kormány állandóan foglalkozik Budapest helyzetének kérdésével és vagonokba rakva vár elszállításra a Budapestnek szánt élelmiszermennyiség, amit össze tudtunk gyűjteni. Ismét hangsúlyozom, hogy az orosz katonai hatóságok olykor a lehetőségen felül is megtettek mindent, mert például olyan helyre is állítottak vagont, ahová én lehetetlennek tartottam. Csorba János polgármester kérte a minisztert, tolmácsolja a nemzeti kormánynak a kilátásba helyezett segítségért a főváros közönségének köszönetét és háláját. Kállai Gyula, a Szabadság főszerkesztője, kommunista párti megbízott ismertette ezután a Nemzeti Segélybizottság megalakításáról szóló tervet. Ugyanazon az állásponton van, mint Vas Zoltán, hogy ezt a döntő kérdést, amely ma a nemzetépítés, helyreállítás munkálatainak egyik legfontosabb feladata, tisztán kormányzati, közigazgatási kérdésnek tekinteni nem lehet. A tömegek mozgósítása nélkül nem lehet ezt a problémát megoldani. A Kommunista Párt ezzel a kérdéssel már régebben foglalkozott s a január 6-i debreceni központi vezetőségi ülésen olyan határozatot hoztak, hogy minden községben, városban meg kell alakítani a Nemzeti Segélybizottságot. Ezeknek a helyi Nemzeti Segélybizottságoknak a feladata elsősorban az, hogy a helyi közellátás problémáit öleljék fel, gondoskodjanak a legelesettebb néprétegek problémáinak megoldásáról. De ezen túlmenőleg az a feladat is ott lebeg gyakorlati feladatként a Nemzeti 18 A Budapesti Nemzeti Bizottság 263