A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)

A BUDAPESTI NEMZETI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYVEI (HATÁROZATAI)

bázison állóvá tenni. Ezt a célt szolgálja ez a két javaslat s ennek a célnak az elő­revitelére terjesztettük azokat a Budapesti Nemzeti Bizottság elé. Kérem, hogy méltóztassék hozzájárulni a javaslatokhoz. ELNÖK: A Budapesti Nemzeti Bizottság tudomásul veszi a jelentést és hoz­zájárul a javaslatokhoz? (Igen.) ELNÖK határozatilag kimondja, hogy a Budapesti Nemzeti Bizottság felirattal fordul az illetékes kormányzati tényezőkhöz, valamint a Gaz­dasági Főtanácshoz olyan jogszabály, illetőleg rendelkezés kibocsátása érdekében, amely az elmúlt rezsimben kifosztottak által kiigényelt ­nyugatra menekültek tulajdonát képező - elhagyott javakkal kapcso­latban a politikailag megbízhatóbb jelenlegi jogos birtokost védelem­ben részesíti. Ugyancsak feliratban fordul a Budapesti Nemzeti Bi­zottság az illetékes tényezőkhöz azoknak az újonnan kinevezett de­mokratikus közalkalmazottaknak az érdekében, akik megelőző műkö­désüket nem közhivatalban folytatták, működésük figyelembevétele ér­dekében. [XLI/2.-1946. BNB.]* ELNÖK: Következik a beszámoló a Budapesti Nemzeti Bi­zottság által kiírt Pantheon pályázat eredményéről. A beszámolót ismerteti Szimély Károly székesfővárosi műszaki tanácsos. SZIMÉLY KÁROLY: T. Nemzeti Bizottság! A Budapesti Nemzeti Bizott­ság a nemzeti vértanúk és az 1919 óta mártírhalált halt szabadságharcosok örök nyugvóhelyéül szolgáló mauzóleum, Nemzeti Pantheon elhelyezésére eszmei nyil­vános tervpályázatot hirdetett. A pályázat irányelvei a következők voltak: A tervbevett nagyszabású mauzóleum, illetve a Nemzeti Pantheon épülete egy későbbi nemzeti zarándokhely lenne Budapest területén, tehát a tervező el­helyezési javaslatánál legyen figyelemmel arra, hogy nagyobb tömeg felvonulására megfelelő útvonal és a Mauzóleum előtt több százezres tömeg elhelyezésére szol­gáló tér álljon rendelkezésre. Ez a pályázat lezajlott. 13 pályamű érkezett be. Ezeket a bírálóbizottság megtárgyalta és 6 pályázót díjazásban részesített. A bírálóbizottságban nagy vita folyt arról, hogyan és miként bírálja el ezeket a pályázatokat, mert hiszen itt tulajdonképpen a hely kijelöléséről volt szó, hogy melyik hely legyen a legalkal­masabb a Pantheon elhelyezésére. A bírálóbizottság azonban ebben a kérdésben nem tudott állást foglalni és éppen azért nem ítélte meg a pályázatokat, csak ja­vaslatokat tett a díjak odaítélésére. A 6 legjobbnak vélt elgondolást kívánta csak megvétellel díjazni. Ez a díjazás azóta ki is fizettetett, természetesen valamivel felemelt összeggel, úgy hogy a pályázók nem jártak rosszul. Erről részletesebben csak annyit szeretnék még elmondani, hogy az elhelyezés szempontjából 5 féle javaslat érkezett be. A Vérmező volt az egyik, a másik a Gellérthegy a Citadella bevonásával, a harmadik a Margit híddal kapcsolatban a Dunára építendő emlékmű, a negyedik a Városliget, az ötödik pedig a Népliget. A bizottság egyhangúlag megállapította, hogy sem a Városliget, sem a Nép­liget nem alkalmas hely a feladat megoldására, meglevő parkok és fás területek feláldozását nem tartja kívánatosnak. Városligeti elhelyezés esetén a Hősök tere

Next

/
Thumbnails
Contents