A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)

A BUDAPESTI NEMZETI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYVEI (HATÁROZATAI)

addig nem beszélhetünk Magyarországon demokráciáról, amíg meg nem szüntet­jük, amíg nem demokratizáljuk azt a másik feudalizmust, amelyet a bürokratikus állami gépezet jelent. Ebben teljesen egyetértek Szent-Iványi Sándor bizottsági tag úrral. A határozati javaslat rendkívül mély benyomást keltett bennem, igaza van Szakasits Árpád elnök úrnak: amíg ezt a munkát el nem végezzük, addig a nem­zeti bizottságok nem élték túl magukat. Ennek a munkának a végrehajtása leg­alább olyan nagy tett lesz, mint a földreform. E munka végrehajtásában moto­rikus erőként kell szerepelniök a nemzeti bizottságoknak. Az előterjesztett javaslatnak, valamint mindannak kiegészítésére, amit Szent­Iványi Sándor bizottsági tag úr előadott, rámutatok arra, hogy amikor ilyen or­szágos események küszöbén állunk, akkor a Budapesti Nemzeti Bizottság rövid időn belül hívja össze a budapesti kerületi bizottságok plenáris ülését és a plenáris ülésen a közigazgatás megtisztításának gazdasági és politikai szempontból való szükségességét húzza alá, mozgósítsa a kerületeket; beszélje meg a kerületi nem­zeti bizottságokkal, hogy konkrété hogyan folyhatnak bele ebbe a munkába. Most nem foglalkozhatunk konkrét kérdésekkel. Ez az egyik kiegészítő javaslatom. Továbbá kiegészítő javaslatom pedig a következő. A közigazgatás megtisz­títása nemcsak Budapestre vonatkozik, hanem az egész országra. A Budapesti Nemzeti Bizottság tehát forduljon javaslattal az Országos Nemzeti Bizottsághoz: minél előbb üljön össze, a Budapesti Nemzeti Bizottság kezdeményezését tegye magáévá, forduljon felhívással az ország valamennyi nemzeti bizottságához azért, hogy kapcsolódjanak bele ebbe a munkába; kapcsolódjanak bele a legkisebb falu­tól a városokig és a fővárosig, töltsék be a motorikus szerepet ennek a gazdasá­gilag és politikailag egyaránt fontos aktusnak a végrehajtásánál. Én is csak aláhúzhatom, hogy ilyen fontos munkából a szakszervezeteket ki­hagyni valóban nem lehet. A szakszervezetek ma nem kimondottan a fizikai mun­kásokat foglalják magukba, mert ha így lenne, akkor igen furcsának tűnhetnék, hogy a szakszervezetek beleavatkoznak a szellemi munkások ügyeibe. A magán­és közalkalmazottaknak, értelmiségieknek is vannak szakszervezetei és elsősor­ban természetesen ezek a szakszervezetek hivatottak arra, hogy demokratikus és szakszempontból részt vegyenek a közigazgatás megtisztításának munkájában. Ezt a két pótjavaslatot voltam bátor kiegészítésképpen előterjeszteni. ELNÖK: Szólásra következik Zentai Vilmos bizottsági tag úr. ZENTAI VILMOS: Tisztelt Nemzeti Bizottság! Az előttem felszólalt bizott­sági tag urak észrevételeit és javaslatait a Szociáldemokrata Párt nevében elfoga­dom, de ugyanakkor ki is egészítem őket. A nemzeti bizottságok hatásköre első­sorban az önkormányzati szervek területére vonatkozik. Szükségesnek tartanám, hogy amikor a Budapesti Nemzeti Bizottság a kerületi nemzeti bizottságokhoz és az Országos Nemzeti Bizottsághoz fordul, ugyanakkor felirattal fordulna a kor­mányhoz is; a kormány egy miniszterközi értekezlet összehívásával ugyancsak ér­vényesítse ezeket az elgondolásokat az államapparátus területén. A miniszterközi értekezletnek szerintem az volna a feladata, hogy egyrészt megbeszélje azokat az alapelveket, amelyek az egész bürokráciának a racionalizálásával kapcsolatosak, másrészt megállapítsa a létszámcsökkentés módozatait, munkálja ki azokat az alap­elveket, amelyek a létszámfeletti alkalmazottak végelbánására vonatkoznak. Ma-

Next

/
Thumbnails
Contents