A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)
Szerkesztői tájékoztató
Kiadványunk Függelékének III. részét a már említett, a nemzeti bizottságok működéséről szóló értékelések, tervezetek, sajtócikkek alkotják. Célunk az volt, hogy ezek publikálásával is alátámasszuk a Budapesti Nemzeti Bizottság működésének jelentőségét, az ország életére gyakorolt hatását és egyúttal hozzájáruljunk a nemzeti bizottságokról a történeti irodalomban kialakult vita tisztázásához. A Függelék e részének néhány dokumentuma nem most kerül először publikálásra, de közreadásukat az összefüggések jobb megvilágítása indokolja. Külön kívánunk szólni kiadványunk apparátusáról. A törzsanyagot alkotó BNB jegyzőkönyveknél igen részletes, bő jegyzeteket talál az olvasó, helyenként ezek terjedelme meghaladja a közölt dokumentumét. A jegyzetek mennyiségét nem mint terjedelmi kérdést tekintettük, funkciójukat - a már említettek miatt - az iratok kiegészítésében látjuk. Ügy véltük, hogy a BNB egészéről reálisabb képet nyújtunk, ha nem csak a határozatokat közöljük, hanem szinte minden esetben megkíséreljük nyomon követni azok megvalósulását, az ország, a főváros életére gyakorolt tényleges hatását. Nagy segítséget nyújtottak ezen munkához a BNB más iratai, a polgármesteri ügyosztályok dokumentumai, a korabeli rendeletek és a sajtó, valamint a más levéltárakban végzett kutatások. Igyekeztünk felkutatni a BNB és a kerületi nemzeti bizottságok még élő tagjait, hogy személyes véleményükkel is segítsék a kép teljessé tételét. így sikerült jó néhány esetben a határozatok születésének körülményeit tisztázni, a hiányzó határozatokat pótolni, amivel teljesebbé tehettük a forrásokat. Jegyzetanyagunk - véleményünk szerint - a BNB-n túlmenően számos vonatkozásban bepülantást nyújt az 19451946-os évek bonyolult, még minden részletében fel sem tárt társadalmi-politikai harcaiba, egy olyan időszakba, amikor a pártok működése, az államhatalom kiépülése a kezdeti időszakban volt. A jegyzetelésnek a fentiekben említett funkcióját nem tartottuk szükségesnek a Függelékben közölt dokumentumoknál. Egyrészt ezek maguk is kiegészítő apparátusként kerültek a kiadványba, másrészt pedig - elsősorban a kerületi nemzeti bizottságok üléseiről készült jegyzőkönyvek - számos olyan részkérdést tartalmaznak, amelyeknek további magyarázatát nem tartottuk szükségesnek. Kiadványunk alapvető részét a BNB és az ötös bizottság ülés jegyzőkönyvei, illetve határozatai képezik. Ezeket szoros időrendben, végigfutó sorszámmal és a keltezés feltüntetésével közöljük. Ezt a részt követi a Függelék I— III. csoportja, amelyek önálló fejezetenként, önálló sorszámmal ellátva és ugyancsak időrendben kerülnek közlésre. Már a szerkesztői tájékoztató elején szóltunk arról, hogy a jegyzőkönyv szó használata nem pontos, ezért ahol az ülésről csak a határozatok állnak rendelkezésünkre, ott ezt a tényt az irat címében közöljük, a tényleges jegyzőkönyvnél meghagytuk az eredeti címet, külön regestát nem készítettünk. A jegyzőkönyveket - mind a teljes ülésekről készültet, mind az ötös bizottságét - eredetileg sorszámmal látták el. Ez a számozás nem pontos, kezdetben az ötös bizottság üléseit külön sorszámozták, március 28-tól az átalakított BNB ülés jegyzőkönyveit újra egytől látták el sorszámmal, majd június 27-től ismét új számozást kezdtek, egybeolvasztva a teljes ülési és ötösbizottsági üléseket. Az 1945. augusztus 13-i ülés a XXXV. számot viseli és az ezután következő, 1946. január 23-i ülésnek a XL. számot adták, pedig a két időpont között ülést nem tartottak. (Elképzelhető, hogy
