A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)
A BUDAPESTI NEMZETI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYVEI (HATÁROZATAI)
szerűnek tartja már csak a munka menete szempontjából is, hogy valamit juttassanak azoknak, akik legalább olyan értékű munkát végeznek, mint a többiek, tehát ezeknek a családjáról némi gondoskodás történjék -, de hogy a teljes fizetést megkapják, azt nem lehet fenntartani. Nagyon kéri Kossá Istvánt, aki a BNB nevében ebben a kérdésben tárgyalni fog, hogy csak azoknak juttassanak, akik ezt a munkateljesítményük után megérdemlik. ELNÖK határozatilag kimondja, hogy a Nemzeti Bizottság titkári hivatala ki fogja vizsgálni az internáltak munkadíjazásának ügyét és a főkapitány úr figyelmét felhívja a rendelet betartásának ellenőrzésére. [XXXVj4.-1945. BNB.] ELNÖK felkéri Supka Géza bizottsági tagot, ismertesse a napirend következő pontját: jelentését a Magyar Propaganda Központ létesítése tárgyában. SUPKA GÉZA előadja, hogy az a kérdés, melyről szólni kívánna, ma tudat alatt tulajdonképpen már két napirendi ponttal kapcsolatban is szerepelt: az egyik az október 6-i ünnepéllyel kapcsolatban, a másik pedig az Országos Nemzeti Bizottság megszervezésével kapcsolatos kérdések közös elintézése. Ez az egyik szempont, amely aktuálissá teszi azt a témát, amelyről szólni kíván, a másik pedig újságírói mivoltából következik, tudniillik figyeli, hogy a reakció csakugyan fantasztikusan erősödik, hihetetlen propagandát fejt ki, néha egészen elképzelhetetlenül ügyes eszközökkel dolgozik és minden ok elég neki arra, hogy felhasználjon mindent a maga céljai mellett. Az infláció, a feketepiac éppen elég jó ennek a reakciónak arra, hogy a maga munkáját igen hatásosan folytassa. Azután itt van természetesen az antiszemitizmus kérdése, amely ebben a percben mint deportált- és hadifogoly-kérdés ellentéte szerepel ebben a propagandában. Azután maguknak a politikai pártoknak a kérdése is belejátszik ebbe a propagandába és nagy örömmel veszik, amikor egy-egy pártnak valamelyik tagját kilövik, mert ez mind az ő malmukra hajtja a vizet. Ez a reakció olyan méreteket ölt, amely kezd veszedelmessé válni és amely ellen harcolni kell. Valaki azt mondhatná, hogy rendészeti fegyverekkel. Már Fouchet megmondotta, hogy sok mindent lehet szuronyokkal elintézni, de reájuk ülni nem szabad, önmagukban szükségesek a rendészeti intézkedések, azonban egy propaganda letörésénél ez csak negatív intézkedés. Ehelyett bizonyos pozitív, eszmeteremtő, lelket átteremtő munkára van szükség, amelyre a BNB lenne hivatva, azonban nincs meg a kellő szerve hozzá. Négyes célkitűzés adódik a téma körül: egyrészt a küzdelem a reakció ellen, másrészt a demokrácia gondolatvilágának belevitele a tömegbe, hiszen alig van benne a legprimitívebb fogalom arra nézve, hogy mit jelent a demokrácia, az emberi szabadság, minderről fogalmuk sincs. Itt van a BNB, amelynek politikai célkitűzései vannak, amely - mint Kovács Imre mondotta - motor kell hogy legyen, de ezt a motort valahogyan útnak kell indítani. És végül, amit a legfontosabb célnak tartana: általános bizalomkeltés, hogy ennek a demokráciának Magyarországon van jövője, szerepe, ez az ország számára nagy lehetőséget jelent a sors részéről, ezt ki kell használni, ez az ország nincs elveszve, itt csak élni kell az eszközökkel.
