A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)

A BUDAPESTI NEMZETI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYVEI (HATÁROZATAI)

három nagyhatalom felé, amelyeknek egyik jelentékeny tagja: Nagy-Britannia, az­zal, hogy a munkáspárt vette át a kormányzást, sokkal biztosabb bázisa lesz a demokráciának, a népek békéjének és a szociális haladásnak, mint volt a kon­zervatív párt Angliája, Bizonyára teljes egyetértéssel találkozik az a javaslata, hogy a BNB az angol munkáspártot nagy győzelme alkalmából táviratilag üdvö­zölje. (Általános helyeslés.) ROSTA LÁSZLÓ főjegyző ismerteti a napirend első pontját: a titkári jelentést. Összefoglaló jelentést ad a BNB-hez befutott különféle folyamat­ban levő ügyekről és megkeresésekről. Ezek közül legelsőnek meg kell említeni a miniszterelnökségnek 530/1945. M. E. számú rendeletét, amely a fasiszta szellemű és szovjetellenes sajtótermékek megsemmisítéséről rendelkezik. E rendelet 5. §-a a következőképpen hangzik: „Az 1931: III. t. c. 1. §-ában írt bűntettet követi el az, aki a jelen rendelet 1. §-á­ban megjelölt sajtótermékeket kiadja, kinyomatja, forgalomba hozza, az ország te­rületére behozza, vagy aki a birtokában levő sajtótermékeket másnak adja át." Ezzel szemben fentidézett törvénycikk a honvédség, vámőrség, folyamőrség és csendőrség kötelékében szolgálatot teljesített legénységi állományú egyének köz­és magánszolgálatban való alkalmazásáról szól. Nyilvánvalóan a rendelet készí­tőjének, illetőleg kodifikáíorának figyelmét elkerülte ez az eléggé nagy lapsus. Ja­vasolja, hogy a BNB mondja ki, hogy felhívja a miniszterelnökség illetékes osztá­lyának figyelmét erre sürgős helyesbítés végett és egyben a jövőre vonatkozólag nagyobb körültekintésre, a rendeletek komolyságának és jogi megalapozottságá­nak biztosítására. - Ismerteti, hogy a Nemzeti Parasztpárt beadvánnyal fordult a BNB-hez, amelyben kéri, hogy az igazoló bizottságokba kiküldöttek vagy köz­munkamentességben, vagy a váltság alóli mentességben részesüljenek. Indokolá­suk: napi 8 órát dolgoznak, mialatt más tevékenységet nem folytatnak. Dotáció­juk kicsi, ami a mai árak mellett nem nyújt létalapot. Javasolja a kiküldöttek napidíjának újabb megállapítását, ugyanis annak idején, mikor ezzel a kérdéssel foglalkoztak, az akkor megállapított összeg elegendőnek és megnyugtatónak lát­szott arra, hogy a kiküldöttek megélhetését és anyagi függetlenségét - ami éppen az ügy természeténél fogva igen fontos - biztosítsa. Az azóta elmúlt idő ezt lé­nyegesen túlhaladta. - Gyula megyei város nemzeti bizottsága két javaslattal fordult a BNB-hez, melyek közül az egyik a nemzeti bizottságokkal, a másik az igazolások egy csoportjával van összefüggésben. Az elsőben annak kimondását kérik, hogy mindazok a személyek, akik az elmúlt évek most már betiltott kor­mánypártjai közül valamelyiknek tagjai voltak, sem a nemzeti bizottságoknak, sem a Nemzeti Függetlenségi Front pártjai valamelyikének vezetőségi tagjai ne lehessenek. A másik beadvány a csendőrök igazolásával foglalkozik. Azt javasolja, hogy a csendőrök jelenlegi igazolási eljárása módosíttassék olyképpen, hogy minden csendőrt a legutolsó szolgálati helyén igazoljanak és mindazon helyen legyen természetszerűleg az igazolása is meghirdetve. ELNÖK határozatilag kimondja, hogy a BNB a titkári jelentést tu­domásul veszi azzal, hogy a Gyulai Nemzeti Bizottság beadványá­val kapcsolatban kimondja, hogy azok, akik a MÉP-nek és más jobb-

Next

/
Thumbnails
Contents