A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)
A BUDAPESTI NEMZETI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYVEI (HATÁROZATAI)
SUPKA GÉZA hangsúlyozza, hogy a BNB-nek le kell szögeznie azt, hogy a cenzúra intézményét elvileg nem helyesli, azonban a papírhiányra való tekintettel kénytelen ma tisztán ilyen gyakorlati álláspontra helyezkedni. A cenzúra csakis a papírhiány okozta nehézségek közepette tehet javaslatot könyvek megjelenésére, illetve meg nem jelenésére vonatkozóan. ELNÖK visszatér dr. Gulácsy György napirend előtti előterjesztésére. Véleménye szerint Gulácsy György dr. napirend előtti felszólalása vitát alig igényelhet. Amit elmondott, abban a BNB valamennyi tagja egyetért, mivel minden párt hasonlóképpen nyilatkozott a kérdésben. A Szociáldemokrata Párt nevében a maga részéről Miskolcon teljesen hasonló értelemben szólalt fel a Csehszlovákiában történtekről és nagyon élesen elítélte mindazt, ami ott történt és történik. A Nemzeti Parasztpártnak ugyancsak hasonló a véleménye. A Kommunista Párt Rákosi Mátyás útján adott hangot a véleményének ugyancsak Miskolcon, a Polgári Demokrata Párt véleménye sem lehet kétséges. Ennek alapján megállapítja a teljes egyhangúságot a Gulácsy György által elmondottak tekintetében. A BNB-nek ebben a kérdésben többet nem is kell tennie, minthogy leszögezi, hogy a Szlovákiában végbemenő dolgok a nemzetközi demokráciával ellentétben vannak és az ilyen kormányzati tevékenység nem szolgálja az itt élő népek békés egyetértését. Tehát Gulácsy György előterjesztése felett nem indít vitát a BNB, csak erősíti álláspontját. ELNÖK határozatilag kimondja, hogy a Budapesti Nemzeti Bizottság úgyis mint autoritásánál fogva a magyar népállam egyik fő politikai irányító testülete, keresse meg az ideiglenes magyar kormányt azért, hogy a szlovák részről tapasztalható magyar nép ellenes politika megszüntetésének magas nemzetközi érdekére való tekintettel hívja fel a szövetséges nagyhatalmak, elsősorban a Szovjetunió figyelmét. [XXXIII/10.-1945. BNB.] ELNÖK, több tárgy nem lévén, az ülést bezárja. Tisztázat 1. 1945. július 19-én, majd július 31-én a miniszterelnökségen a pártok képviselői és a miniszterelnökségi államtitkárok részvételével értekezletet tartottak. Az értekezleteken intézkedéseket határoztak el a papírgyártás fokozására, az elrejtett papírkészletek felkutatására stb. Az iparügyi miniszter a Naményi Testvérek Papírgyára Rt., a Szolnoki Papíripar Rt. és a Szentendrei Papírgyár Rt. élére miniszteri biztosokat küldött ki és kinevezte a papírgazdálkodás miniszteri biztosát. Korlátozásokat vezettek be a budapesti lapoknál (egyeseket megszüntettek, valamennyi napilap terjedelmét korlátozták, a hetilapok példányszámát csökkentették stb.), a miniszterelnökség sajtóosztályának vezetését Balogh Istvántól Kállai Gyula vette át. A Szovjetunió nagyobb mennyiségű - a Magyar Nemzet közlése szerint 250 tonna rotációs papírt bocsátott rendelkezésre. 2. Rákosi Mátyásnak az 1945. július 15-i miskolci nagygyűlésen elmondott beszédéről van szó. (Szabad Nép, 1945. július 17. 1-2. old.) A BNB fellépése a szlovákiai magyar lakosság kitelepítése ellen kifejezte a demokratikus közvélemény álláspontját: „... a szlovákiai magyarok jelentékeny része az antifasiszta mozgalom soraiban küzdött, és az 1944 nyarán kitört besztercebányai felkelésben is sok ezer magyar vett részt, vállvetve a szlovák antifasisztákkal. A Magyar Kommunista Párt szívósan harcolt a kényszerkitelepítés ellen. Síkraszállt azért, hogy Magyarország csak az 14 A Budapesti Nemzeti Bizottság 199
