A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)

A BUDAPESTI NEMZETI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYVEI (HATÁROZATAI)

ség fog nyilni ennek a mennyiségnek a kitermelésére, ha csak ma még előre nem látható és erőinket meghaladó momentumok nem merülnek fel. Még az ősszel sor kerül a budai lerogyott hídrész felemelésére. A középső rész kb. 20 méteres mélységbe zuhant, kiemelési lehetőségéről egyelőre nem lehet pozitív adatokat szolgáltatni. Búváranyagunk nagy része is megsemmisült a háború alatt, felszerelés nincs. A Ferenc József hidat illetőleg tehát nagyban és egészben biztató a helyzet és ha el nem hárítható akadályok közbe nem jönnek, remény van arra, hogy a híd a jégzajlás idejére forgalomba kerülhet.

8 Ebben azonban olyan mértékben bízni, hogy ez legyen az egyetlen megoldás, nem lehet. Másik megoldásról is kell gondoskodni, amely biztosabb kilátásokat nyújt. Egy szükséghíd építésénél elsősorban a faanyag jön tekintetbe. De nem lehet elhanyagolni azt sem, hogy van-e olyan gyártási kapacitás, amely lehetővé tenné, hogy vasszerkezettel könnyebben fel lehetne építeni a hidat, mint fából. Mindezeket a lehetőségeket figyelembevéve a hídterven több módosítást eszközöltek és a módosított hídtervek alapján a dunai hídépítő vállalatokat bízták meg a munka elvégzésével. Szükséghíd építése természeténél fogva katonai munka. Minden államban műszaki csapatok vannak képesítve az ilyen munkára. A németek azonban nyugatra vitték a magyar műszaki csapatokat, a műszaki anyagot szintén. A magyar demokratikus hadsereg pillanatnyilag nem rendelkezik megfelelő felszereléssel. így kézenfekvőnek látszott, hogy a nagy hídépítő vállalatok összeállva olyan vállalatot alapítsanak, amely a régi, nagyobb hídépítő cégek még meglevő anyagát egyesíti és erre az anyagra alapítja a hídépítést. A jelen körülmények között ez látszott a legcélszerűbb, a legjárhatóbb útnak. A hídépítő vállalat a munkát meg is kezdte. A pesti partról knndulva a negyedik pillér cölöpözési munkálatai befejezést nyertek a Parlamentnél.

9 összesen 112 cölöp lesz, valamint közbeeső cölöpök a szereléshez. A középre olyan nyílást iktatnak, amely a hajózást lehetővé teszi. Emellett meg két 60 méteres nyílás lesz a kisebb hajók átengedésére. A híd tehát évekig biztosítja a zavartalan közlekedést, mindaddig, amíg valamelyik állandó közúti híd elkészíthető lesz. Ezért vasbetonnal kombinálva olyan pillérei lesznek, amelyek évekig időállóaknak bizonyulnak. A negyedik pillér munkálatai megkezdődtek, a cölöpöket leverték. Ezzel párhuzamosan halad a betonozás. A két parton a parti részek elkészítését is elkezdték. A parti részeket illetőleg fonák a helyzet. Az érvényes rendeletek és jogszabályok értelmében a hídépítés a közlekedésügyi minisztérium feladata. A hídfeljárók és a parti részek megtervezése a székesfőváros feladata. Ugyanezeknek megépítése a Közmunkatanácsé. Három gazdája van tehát egy hídnak. A híd a gyalogjárókkal együtt kb. 10-11 méter széles lesz. Villamos nem mehet rajta, de egyébként minden normális közúti terhet elbír és a forgalmat le tudja bonyolítani. Nagy nehézségek mutatkoznak a faanyag tekintetében. A híd egy része ugyanis vasból, másik része pedig faanyagból épül. 1400 köbméter szerkezeti fára és 500 köbméter állvány anyagra van szükség. Ennek a faanyagnak a beszerzése a mai körülmények között nagy nehézségekbe ütközik. Nagyon megnehezíti a kérdést a szállítás közismert nehézsége. A kereskedelmi és közlekedési minisztérium mindent megtesz, hogy a szükséges faanyagot biztosítsa és ma már sokkal vigasz-