A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)

A BUDAPESTI NEMZETI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYVEI (HATÁROZATAI)

együttműködésének a reciprocitás elve alapján való szükségességét és a nemzeti­ségi kérdésnek a szabad ember vitathatatlan jogai alapján való megoldását. Minden demokráciának közös alapelve az ember szabadságának biztosítása. Ebből az alapelvből folyik a nemzetiségi jogok egész sora, aminők a megélhetés­hez, a nyelv szabad használatához, magához a szabadsághoz való jog. A Szovjet­unió alkotmányának éppen a nagy Sztálin által értelmezett és kivitelezett nem­zetiségi alapelve ugyanezt vallja, ahogyan ebből indult ki az Észak-Amerikai Egye­sült Államok függetlenségi nyilatkozata, a francia forradalom által kihirdetett em­beri jogok deklarációja és a keresztény világnézeten alapuló természetjog. Ezen a ponton is találkoznak a szétágazó világnézetek és erősítik az ember alapvető sza­badságjogainak el vitath atatlanságát. Csehszlovákiában olyan események történtek, amelyek arra vallanak, hogy az új Csehszlovákia egyes tényezői túlteszik magukat a nemzetiségi kérdés kezelése terén azokon a jogokon és kötelességeken, amelyekről azonos véleményt táplál a világ valamennyi demokráciája. Csehszlovákia által a magyarsággal szemben kö­vetett legutóbbi eljárás annál felháborítóbb, mert nem azokkal szemben érvénye­sül, akik a múltban vagy a jelenben antidemokratikus magatartást tanúsítottak, hanem a legszegényebb néppel szemben, a parasztokkal, munkásokkal és értelmi­ségiekkel szemben, mert hiszen a reakció sötét lovagjai minden valószínűség sze­rint már vagy a semleges hatalmak biztonsági övezetében szabadon, avagy a fel­szabadult országban bujkálva, bőrüket igyekeznek a felelősségrevonás alól men­teni. Anélkül, hogy bárki egyéni bűnösségének kivizsgálására kísérlet történt volna, az ártatlan magyar nép tízezreit a hitleri német koncentrációs tábornak embertelen viszonyain túltevő körülmények közé dobta a tomboló szlovák sovinizmus. A ma­gyarság tízezreinek kellett elhagyniok évszázados lakhelyeiket, valamennyi emberi joguktól megfosztották őket, élelmezésükről és ruházkodásukról sem gondoskod­nak, szóval a minden embert kivétel nélkül, születésénél fogva megillető jogtól megfosztották őket hitlerista-fasiszta módon. Ez ellen a szlovák eljárás ellen tilta­kozni kell nemcsak azért, mert testvéreinkről van szó, akikhez a közös nyelvnek, a közös múltnak, a közös kultúra ideáljának megszentelt kötelékei fűznek bennün­ket, hanem tiltakozni kell azért is, mert ez a szlovák eljárás: 1. igazságtalan, 2. embertelen, 3. nem demokratikus, hanem kifejezetten fasiszta, 4. sérti a győztes nagyhatalmak számára fenntartott jogot a nemzeti kérdés megoldása terén, 5. meg­nehezíti a dunavölgyi népek szükséges és mindenki által őszintén óhajtott együtt­működésének megteremtésére irányuló erőfeszítések sikerét. Amikor ezt pártja nevében a napirend előtti felszólalás keretében szóváteszi, leszögezni kívánja, hogy pártja, mint egy ténylegesen demokratikus párt azért bal­oldali többek között, mert történelem-szemlélete arra tanítja, hogy az emberiség története során mindig és mindenütt, a hol feudalizmusnak, hol történelmi osz­tálynak, hol nagykapitalizmusnak elnevezett reakció volt az, amely az ubi bene ibi patria elvét vallotta, akinek a haza csak addig volt haza, ameddig az privilé­giuma volt, bevehetetlen vára. Elég, ha e tekintetben a francia reakciónak a francia forradalom elleni ama törekvésére mutat rá, amely koalícióba tömörítette és Val­my-hoz vitte az európai reakciót, hogy a fiatal és még a vajúdás stádiumában levő francia népállamot megdöntse. Ez volt napirend előtti felszólalásának oka és mert tiszteletben tartja az ügy-

Next

/
Thumbnails
Contents