A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)
A BUDAPESTI NEMZETI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYVEI (HATÁROZATAI)
juthat és nem alkalmas arra, hogy a bizottság részletesebben foglalkozzék vele. Ha javaslatot kapna a BNB, végeláthataltan eszmecserét rövidítene meg. Határozatilag kimondja, hogy a BNB a kérdés felett napirendre tér és felkéri a tisztifőügyészt, hogy a legközelebbi ülésre a BNB mint politikai megbízhatóságot igazoló szerv ügyében jöjjön konkrét javaslattal, mégpedig olyan formában, hogy a BNB egyetért a tiszti főügyész által kifejtettekkel. Csatlakozik ahhoz a felfogáshoz, hogy a BNB-nek valóban nem áll rendelkezésére olyan apparátus, amely valóban alkalmas lenne politikai megbízhatóság igazolására és ezért elhárítja magától ezt a kérdést. Ezt annyival inkább is megteheti, mert hiszen az igazolóbizottságok működésben vannak és azok vagy igazolnak valakit, vagy nem. Egy szűrőn tehát az állampolgár már keresztül megy, a másik szűrő pedig az, hogy keressék meg a közigazgatási hatóságokat ilyen természetű ügyekben. [XXXI/1.-1945. BNB.] BEÉR JÁNOS tisztifőügyész ismerteti az igazolási ügyeket. Ezekkel kapcsolatban elmondja véleményét, mely szerint a BNB nem járathatja le a tekintélyét azzal, hogy ilyen kérdésekkel foglalkozzék, mert nincsen módjában teljes alapossággal a dolgokat kivizsgálni. Azt kérdi, hogy mit csinálhat tulajdonképpen a BNB? Legfeljebb bélyegezhet: a háztömbmegbízott és a házmegbízott igazolását jóváhagyhatja, erre esetleg ráütheti a maga pecsétjét. Ez pedig nem lehet a BNB feladata. Azt javasolja, hogy a BNB hárítsa el magától az ilyen természetű feladatok teljesítését, mert hiszen egyrészt ott vannak az igazolóbizottságok, másrészt ott vannak a pártok. Vállalják a pártok a felelősséget, mert hiszen minden pártnak vállalni kell a felelősséget a maga megbízottjáért. Ezt bizonyára nem is hárítják el magukról. ELNÖK újból határozatként kimondja, hogy a BNB a politikai megbízhatóság kérdésében elhárítja magától a határozathozatalt. [XXXI/ 2.-1945. BNB.P ELNÖK: Következik a napirend második pontja akülföldrőlvisszatértek ellenőrzése tárgyában. Felkéri Rajk László bizottsági tagot a tárgy ismertetésére. RAJK LÁSZLÓ előadja, hogy az utóbbi időkben egyre gyakrabban kerül napirendre a külföldről hazatértek kérdése. A külföldről hazatértek alatt legelsősorban a Németországból hazakerülőket kell érteni. Nemcsak az erőszakkal elhurcolt elemeket tartalmazza ez a fogalom, hanem érteni kell alatta azokat is, akik mint nyilasok vagy mint reakciósok még akkor menekültek ki Németországba, mielőtt az a nagyhatalmak megszállása alá került volna. Most igen erős intézkedések történtek abban az irányban, hogy a külföldön rekedt reakciós elemeket összeszedjék és internálótáborba zárják, erre megindult ezeknek a patkányoknak a visszaözönlése Magyarország területére. Számos példa van arra, hogy nemcsak egyszerűen elmennek más városokba, ahol demokratikus érzelmű menekültekként jelentkeznek, hanem visszaszivárognak az állami apparátusba is, ami igen nagy
