A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)

Bevezető (írta : Kállai Gyula) I

agrárproletariátust, a szegényparasztságot, hogy döntse el az évezredes pert, érvényesítse elvitathatatlan jogát a földre. Baráti szóval fordult a parasztsághoz: a megszerzett földön azonnal kezdje meg a termelést, mert már az első év termésére is nagy szüksége van az országnak és ezen belül Budapest népének. Az ország nemzeti bizottságaival való kapcsolat a kommunisták kezdeményezésére továbbra is megmaradt. A Budapesti Nemzeti Bizottság egyebek között arra biztatta a városok és falvak bizottságait, hogy lépjenek fel határozottan az új közigazgatásba beépülni kívánó reakciós elemekkel szemben, szigorítsák az igazolásokat. De figyelme még olyan témára is kiterjedt, hogy az iskolai tankönyvekből távolítsák el a forradalmi hősök emlékét gyalázó és a Horthy-reakció érdemeit magasztaló oldalakat. A Budapesti Nemzeti Bizottságnak is keletkeztek konfliktusai a Debrecenben működő Ideiglenes Kormány jobboldali elemeivel, s magával Dalnoki Miklós Béla miniszterelnökkel. A kormányban helyet foglaló tábornokok és polgári politikusok egy részét a történelmi realitások szembe fordították ugyan a nyilasokkal, de a régi államrendet, ha bizonyos módosításokkal is, valahogyan szerették volna átmenteni. A Budapesti Nemzeti Bizottság azonban összetételénél fogva a haladó forradalmi elveket képviselte és igyekezett a kormány intézkedéseit is ilyen szellemben befolyásolni. Az országos közigazgatási, sőt törvényhozási jellegű, hazánk forradalmi demokratikus átalakítására irányuló kezdeményezéseket többnyire a Budapesti Nemzeti Bizottság juttatta kifejezésre. A pártok - tekintettel a Budapesti Nemzeti Bizottság irányadó szerepére -, az öt párt és a szakszervezetek képviselőiből létrehozták az Országos Nemzeti Bizottságot, ami azt jelentette, hogy a fővárosi bizottságot országos rangra emelték. Működésének utolsó időszakában a Budapesti Nemzeti Bizottságban is kezdtek azonban mutatkozni a koalíciós harcok negatív jelenségei. A reakció főleg a Független Kisgazdapárt jobbszárnyát próbálta felhasználni arra, hogy a Függetlenségi Fronton belül a demokrácia hadállásait támadja és bomlassza. A Budapesti Nemzeti Bizottságba delegált kommunisták és szövetségeseik a bizottság egész működési ideje alatt helyes politikai érzékkel keresték és meg is találták a módját annak, hogy minden lényeges kérdésben helyes, a haladás ügyét szolgáló, a főváros és az ország érdekeinek megfelelő döntések szülessenek. A főváros munkásságára, a közvélemény erejére támaszkodva, helyesen alkalmazták a szövetségi politika, a népfront által nyújtott lehetőségeket. Ennek köszönhető, hogy a Budapesti Nemzeti Bizottság működése három évtized távlatából is a nép csodákra képes alkotóerejének megnyilvánulásaként bontakozik ki előttünk. E testület történelmi érdemei vitathatatlanok. Elsősorban a súlyos háborús sebeket kapott, romokban heverő főváros életének megindításában, a lakosság szenvedéseinek megrövidítésében, majd később a helyzet teljes normalizálásában, az új élet kialakításában.