A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)

Bevezető (írta : Kállai Gyula) I

legfontosabb lépéseket az új élet megindításához elengedhetetlenül szükséges népi önkormányzati szervek és testületek létrehozására. Sürgette, hogy a fasiszta jogszabályokat és rendeleteket helyezzék hatályon kívül. A kommunisták, más haladó erők és a széles néptömegek kezdeményezésére az Ideiglenes Nemzetgyűlés és kormány egy sor történelmi jelentőségű intézkedést hozott. Hadat üzent Németországnak, s megkezdte a harcba küldendő magyar katonai alakulatok szervezését. Törvényt hozott a nagybirtokrendszer megszüntetéséről, a földosztásról, s elrendelte a bányák, a bankok, a legnagyobb üzemek államosítását. A munkásosztály, a parasztság és a haladó értelmiség az új társadalom aktív alkotójaként, a forradalmi demokrácia szellemében megnyitotta az utat egy új államrend, a dolgozó nép államának megteremtéséhez. II. Magyarországon a hagyományoktól, erőviszonyoktól, s nem utolsósorban a személyi adottságoktól függően helyenként más- és másképpen jöttek létre a nemzeti bizottságok. Volt, ahol pártok képviselőiből alakult meg, másutt népgyűléseken választották, helyenként pedig az igazgatás demokratikus tagjainak összefogása hívta életre őket. E mozgalmi-politikai szervek fő bázisát a Magyar Frontban tömörült négy párt, majd a felszabadult Szeged városában újjáalakult Magyar Nemzeti Függetlenségi Fronthoz csatlakozó ötödik párt, a Polgári Demokrata Párt képviselői alkották. A nemzeti bizottságok megalakulása azonban nem a később kialakult koalíciós politika rendje szerint történt. A pártok által delegált személyek részvételének ilyen szervezett formája már csak azért sem volt lehetséges, mivel a nemzeti bizottságok sok helyen előbb kezdték meg működésüket, mint a koalíciós pártok, vagy legfeljebb azokkal egyidőben. Egyedül a Magyar Kommunista Párt volt az, amely a nagyvárosokban, az iparvidékeken s az erős forradalmi tradíciókkal rendelkező mezővárosokban a felszabadulás első pillanatától tevékenykedett, s nem egy esetben szervezte, segítette a többi demokratikus párt létrejöttét is. így történt ez Budapesten is! E kiadvány például feleleveníti az első fővárosi kerületi nemzeti bizottságok alakuló üléseit, dokumentumokat közöl az elszakadt budai és pesti kerületek összeköttetésének megteremtését, valamint a közigazgatás demokratizálást célzó nemzeti bizottságok első napjainak munkásságáról. A nemzeti bizottságok az egész országban mint a demokratikus átalakulás hajtóerői és ellenőrzői működtek. Nagy szerepük volt a rend helyreállításában, a termelés megindításában. Mivel a városok és falvak között az összeköttetés még nehézségekbe ütközött - nem lévén sem rádió, sem telefonkapcsolat -, a nemzeti bizottságok igen nagy önállósággal rendelkeztek. Főleg a legelső időszakról majdhogynem elmondhatjuk: annyi kis „köztársaság" jött létre, ahány város és