Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

NÉVJEGYZET

Békeffy Gábor, (1916) színigazgató. — Az USAban él. — 45. BékiErnü, (1913) tanár. 1934-től a KMP tagja. A felszabadulás után a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetének főtitkára, a Szakszervezeti Tanács tagja, később a SZOT elnökségének tagja. Nemzet- illetve országgyűlési képviselő, a th. biz. tagja. — A Párttörténeti Intézet tudományos munkatársa. — 64, 263, 511. Beliczay Imre, dr. (1886—1952) tanácsnok. 1945— 1950 között a pénzügyi üo. vezetője. (L. még a III. kötet névjegyzetét.) — 322. Bencze Gyula, (1879—1950) belgyógyász, kórházi főorvos, egyetemi tanár. 1945-ben a BNB által megszervezett Egészségügyi Tanács tagja. — 34. Bene Lajos, (1903) gépészmérnök, közgazdasági doktor. 1929-től állott a főváros szolgálatában, mint statisztikai fogalmazó, 1937-től mint főjegyző. A felszabadulás után a Székesfővárosi Statisztikai Hivatal megbízott vezetője, 1946-tól a Műszaki Egyetem magántanára. — Nyugdíjas. — 111. Bernáth Aurél, (1895) Kossuth-díjas festőművész. 1942-ben részt vett a Magyar Történelmi Emlékbizottság munkájában. 1945-től a Képzőművészeti Főiskola tanára. Kiváló művész. — 84. Bognár József, dr. (1917) állami díjas közgazdász, egyetemi tanár. 1943-tól az FKgP tagja, a harmincas évek második felében részt vett a Márciusi Frontban. A felszabadulás után először az FKgP VII. kerületi szervezetének elnöke, majd a budapesti központ és a th. biz. csoport vezetője, 1947. márciustól országos főtitkárhelyettes. 1946—1947-ben, majd 1949-től a kormány tagja. 1947—1949: Budapest polgármestere. — Az MTA Afroázsiai Kutató Központ igazgatója, az MTA levelező tagja, a Hazafias Népfront és a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke. — 161, 182, 256, 303, 307, 345, 376, 424, 425, 443, 455, 461, 481, 511, 519. Bors Jenő, (1910) lakatos. 1926-tól vesz részt a munkásmozgalomban, 1927-től a KIMSZ, 1929-től a KMP tagja. Többször letartóztatták, a háború idején büntetőzászlóaljba került. 1945—1948 között a Városház gondnoka, majd a Fővárosi Fürdők osztályvezetője, 1945-től a Budapesti Házmegbízott Testületek KV elnöke. — Nyugdíjas. — 309. Both Béla, (1910) rendező, színigazgató. 1945ben a Budapesti Szabad Színház igazgatója, 1946— 1948 között a Nemzeti Színház főrendezője. Érdemes művész. — Nyugdíjas — 45. Bródy Ernő, (1875—1961) ügyvéd. 1906-tól polgári demokrata képviselő. A felszabadulás után a PDP elnöke, nemzetgyűlési képviselő, th. biz. tag; a BNB 18-as bizottság tagja. — 29, 73, 76, 79, 85, 94, 95, 98, 99,112, 116, 121, 220. Büchler József, (1886—1958) nyomdász. A felszabadulás után a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az SZDP nemzetgyűlési képviselője, th. biz. tag. 1950-ben koholt vádak alapján elítélték, 1955-ben szabadlábra helyezték, majd rehabilitálták. (L. még a III. kötet névjegyzetét.) — 29, 64, 310. Chikán Béla, dr. (1891—1963) jogász. A felszabadulás előtt Pesterzsébet polgármestere, 1939-ben Endre László távolította el hivatalából. A felszabadulás után rehabilitálták, s a belügyminisztériumban dolgozott. (L. még a III. kötet névjegyzetét.) — 134. Cseh-Szombathy László, dr. (1894—1968) orvos. 1925—1950 között a Bethesda-kórház főorvosa. 1930-tól az FKgP tagja, a felszabadulás után az FKgP országos vezetőségének tagja. 1935—1939, valamint 1945—1949 között képviselő, a felszabadulás után a th. biz. alelnöke. 1945—1947 között népjóléti minisztériumi államtitkár. — 100, 525. Csernisov, 1945 elején Budapest szovjet városparancsnoka. — 23, 34. Csizmás Lajos, dr. (1892—1961) jogász. 1908tól az SZDP tagja. 1935-től állott a főváros szolgálatában. 1945—1949 között kerületi elöljáró. — 80, 152. Csobányi Zoltán, dr. (1891) ügyvéd. 1942-től az FKgP tagja. A felszabadulás után a párt országos nagyválasztmányának, a th. biz. csoport intéző bizottságának tagja, a XI. ker. NB alelnöke. 1947-től a Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár főügyésze, 1948—1950 között Budapest tiszti főügyésze. 1950-ben a képviseleti bizottság, majd a Fővárosi Tanács tagja. — Nyugdíjas. — 345, 511, 519. Csorba János, dr. (1897) jogász. Részt vett az ellenállási mozgalomban, 1944 márciusától illegalitásban élt. 1945. január 21-től május 16-ig Budapest polgármestere, majd a Közigazgatási Bíróság elnöke. Nemzetgyűlési képviselő, th. biz. tag. — Nyugdíjas. — 17, 21, 27, 28, 32, 54, 62, 63, 67, 72, 73, 79, 85, 94, 98, 100, 101, 152, 187, 322, 323, 374, 523, 525. Csordás Elemér, dr. (1882—1956) orvos. 1912