Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

NÉVJEGYZET

főkapitány, később főkapitány. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés budapesti képviselője, 1950-től a Fővárosi Tanács VB tagja. — Nyugdíjas, a III. ker. pártbizottság tagja. — 64, 516, 520. Rékai Pál, dr. (1912) főorvos. A felszabadulás után az SZDP orvoscsoportjának titkára, a Magyar Orvosok Szabad Szakszervezetének választmányi tagja, a th. biz. tagja. 1945től a Rókus Kórház III. Belosztályának főorvosa. — Külföldön él. — 389. Reminiczky Lajos, dr. (1889—1959) jogász. Az SZDP tagja. 1909—1944 között mint tanácsjegyző állott a főváros szolgálatában, 1944ben nyugdíjazták, s a Hirdető Vállalat aligazgatója lett. A felszabadulás után az üzemgazdasági ügyosztályon igazgató. — 322. Réti László, (1908) textilmunkás, történész. 1925-től az SZDP, 1928-tól a KIMSZ, majd a KMP tagja. 1929-től a KIMSZ KB tagja, majd titkára. A harmincas években több ízben letartóztatták és bebörtönözték. A felszabadulás után különböző párt és állami funkciókat töltött be, 1948-tól a Magyar Munkásmozgalmi Intézet igazgatója. — Az Új Magyar Központi Levéltár főigazgatója. — 326, 329. Révai József, (1898—1959) Kossuth-díjas író, publicista, ideológus. A KMP alapító tagja, 1919-ben a Budapesti Központi Munkástanács tagja. 1920-ban Bécsben a Proletár, 1921-ben a Bécsi Vörös Újság, 1925-ben az Új Március munkatársa. 1930-ban Budapesten letartóztatták és bebörtönözték. 1934-től a Szovjetunióban élt, s 1937 elejéig a Komminternben dolgozott. A második világháború idején a Kossuth Rádió munkatársa volt. 1945-től a KV és a PB tagja, a Szabad Nép főszerkesztője. 1949-től a kormány tagja. Nemzet- illetve országgyűlési képviselő, 1950-től a Fővárosi Tanács tagja. 1949től az MTA tagja. — 91, 182, 439, 440, 442, 520, 524. Révai Kálmán, (1911—1950) vezérőrnagy, az ellenállási mozgalom harcosa. 1944-ben az MKP tagja lett. A Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságában folytatott tevékenységéért 1944 decemberében halálra ítélték, majd az ítéletet tíz évi börtönbüntetésre változtatták. A felszabadulás után részt vett a honvédség és a Kossuth Akadémia megszervezésében, a Kossuth Akadémia parancsnoka lett. 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták és kivégezték. 1955-ben rehabilitálták. — 266. Révész Mihály, dr. (1884) újságíró, történész. 1903-tól az SZDP tagja. 1945—1948-ig a Világosság főszerkesztője, az MTI főszerkesztője; nemzet- illetve országgyűlési képviselő, a th. biz. SZDP csoportjának egyik vezetője. 1948—1950 között a Magyar Munkásmozgalmi Intézet főmunkatársa. (L. még a III. kötet névjegyzetét.) — 64, 182, 205, 256, 333, 389. Ries István, dr. (1885—1950) jogász. A Tanácsköztársaság idején a közoktatásügyi népbiztosság pártiskolai előadója, majd vöröskatona. Egy ideig emigrációban élt, hazatérése után ügyvéd, többször védte a munkásmozgalom üldözöttéit. 1924-től az SZDP tagja, 1933-tól a vezetőség, 1943-tól az elnökség tagja. A felszabadulás után nemzet- illetve országgyűlési képviselő, a BNB tagja. 1948tól 1950-ig az MDP KV tagja, 1945—1950 között igazságügyminiszter. 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták, a börtönben meghalt. 1956-ban rehabilitálták. — 28, 64, 72, 75, 76, 79, 80, 81, 85, 86, 94, 121, 182, 322, 376. Róka Pál, (1906) asztalosmunkás. 1922-től vesz részt a munkásmozgalomban, 1927-től az SZDP, 1930-tól a KMP tagja. A harmincas években a Famunkások Országos Szövetsége budapesti asztalos szakosztály, majd a szövetség vezetőségi tagja, az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék Központi Tanácsának tagja. 1942-ben letartóztatták és bebörtönözték. A felszabadulás után a famunkás szakszervezet főtitkára, majd különböző állami tisztségeket töltött be. — Az Építők Szakszervezetének alelnöke. — 326, 328. Rosta László, dr. (1903—1963) jogász, kereskedő. A felszabadulás után az MKP tagja. 1945-től a BNB titkára, később az ONB ügyvezető titkára. 1945 elején a polgármesteri hivatal, később a Törvényhatósági Elnöki Hivatal vezetője. 1948-ban külföldre távozott. — 65, 73, 94, 112, 121, 235. Rotschild Géza, (1894—1971) ny. BHÉV-igazgató. 1916-tól vezető szerepet töltött be az SZDP-ban. A Tanácsköztársaság leverése után több alkalommal bebörtönözték és internálták. 1944 végén részt vett az ellenállási mozgalomban. 1945-től a IX. ker. szervezet titkára, a IX. ker. NB tagja, th. biz. tag. — 389. Rubletzky Géza, (1909—1953) a felszabadulás után az FKgP országos propaganda-vezetője, a th. biz. tagja. 1946-tól a Magyar Központi Híradó RT igazgatója, majd a Hirdető Vállalat vezérigazgatója. •— 345, 421.