Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

NÉVJEGYZET

társasággal szemben ellenséges tevékenységet fejtett ki. (L. még a III. kötet névjegyzetét.) — 100, 363. Pfeiffer Zoltán, dr. (1899) ügyvéd. Az FKgP jobboldali konzervatív szárnyának egyik vezetője, 1947-ben megalakítja a szélsőséges jobboldali MFP-t; nemzetgyűlési képviselő, th. biz. tag. 1947-ben disszidált. — 64, 182, 363, 374, 375, 385, 386, 424, 448, 449. Pollák Ferenc né, (Stern Szeréna) (1894—1966), tanítónő. A felszabadulás után a társadalompolitikai üo. vezetője, 1946-tól tanácsnok. A th. biz. tagja, később a Fővárosi Tanács tagja. (L. még a III. kötet névjegyzetét.) — 152, 512. Pongrácz Kálmán, dr. (1898) vasesztergályos, jogász. 1916-tól vesz részt a munkásmozgalomban, 1931-től az SZDP, 1945-től az MKP tagja. 1938—1945 között a Ganz Vagongyár főbizalmija, a Vas- és Fémmunkások Szakszervezete KV tagja. Munkásmozgalmi tevékenysége miatt bebörtönözték, 1944 októberétől tevékenyen részt vett az ellenállási mozgalomban. 1945—1947 között a Ganz gyárak központi üb. elnöke, 1947-től 1949-ig vezérigazgatója; a th. biz. tagja. 1949-től Budapest polgármestere, majd tanácselnöke. — Nyugdíjas, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, országgyűlési képviselő. — — 481, 496, 511, 512, 516, 520, 521, 532, 534. Pozsonyi István, (1905) kőműves. 1919-től vesz részt a munkásmozgalomban, 1929-től az SZDP, 1932-től a KMP tagja. 1936—1943 között a Vörös Segély munkájában vett részt, s a szakszervezeti ellenzéki mozgalomban dolgozott. 1945-ben az MKP IX. ker. PB tagja, a IX. ker. NB titkára, a th. biz. tagja, a Csatornázási Művek választmányi tagja; később a Nehézipari Központ személyzeti osztályvezetője, majd vállalati igazgató. — Nyugdíjas. — 349, 512, 520. Pusztaszeri Erzsébet, (1906) szociális nővér, könyvelő. A felszabadulás után a th. biz. FKgP tagja. — Nyugdíjas. — 246. 374. Rácz Jenő, dr. (1907) jogász. 1945-ben miniszterelnökségi miniszteri tanácsos, 1946. augusztus—1947. március között a kormán> tagja, majd a Magyar Gazdaságkutató Intézet munkatársa. •—Nyugdíjas. — 268, 331. Rajk László, (1909—1949) tanár, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő harcosa és mártírja. A felszabadulás után az MKP (majd az MDP) KV és PB tagja, 1945. november—1946. március között főtitkárhelyettese, 1945. május—november között a Budapesti PB titkára. 1946 márciusától belügyminiszter, 1949 májusától külügyminiszter. 1945ben a BNB 18-as bizottság tagja, az ideiglenes th. biz. alelnöke. Nemzet- illetve országgyűlési képviselő, 1949-ben a Magyar Függetlenségi Népfront főtitkára. 1949-ben koholt vádak alapján letartóztatták, majd kivégezték. 1955-ben rehabilitálták. (L. még a III. kötet névjegyzetét.) — 100, 104, 112, 113, 118, 120, 127, 143, 182, 235, 239, 351, 525, 526, 528, 532. Rajkay Sándor, dr. (1891—1966) plébános. A th. biz. FKgP tagja, a X. ker. NB első elnöke. — 39. Rákosi Mátyás, (1892—1971) magántisztviselő. 1945—1956-ig az MKP (az MDP) főtitkára, illetve első titkára. 1945—1953-ig a kormány tagja, miniszterelnökhelyettes, majd miniszterelnök, nemzet- illetve országgyűlési képviselő, a th. biz. tagja. Mint a törvénysértő eljárások egyik fő irányítóját 1962-ben kizárták a pártból. (L. még a III. kötet névjegyzetét.) — 49, 105, 106, 107, 164, 167, 182, 187, 467, 481, 488, 490, 491, 494, 496, 497, 511, 517, 519, 524, 528, 529, 530. Rassay Károly, dr.(l886—1958) ügyvéd. A felszabadulás után a th. biz. tiszteleti tagja. (L. még a III. kötet névjegyzetét.) — 187, 374. Rátkai Károly, (1895—1964) újságíró, lapszerkesztő. 1923-tól az Esti Kurír fővárosi rovatvezetője, 1937-től a lap szerkesztője. 1944 márciusában a németek Mauthausenbe hurcolták. A felszabadulás után a Kis Újság, majd a Szabadság munkatársa, később a Fővárosi Közlöny felelős szerkesztője, s a főváros sajtóosztályának vezetője. •— 316. Ratkó Anna, (1903) textilmunkás. 1916-tól vesz részt a munkásmozgalomban. 1927-től a KMP tagja. 1944—1948 között a Magyar Textilmunkások Szabad Szakszervezetének főtitkára, a Szakszervezeti Tanács, majd a SZOT tagja. 1946-tól az MKP (majd MDP) KV tagja. Nemzet- illetve országgyűlési képviselő, 1950-től a Fővárosi Tanács tagja. 1949-től a kormány tagja. — Nyugdíjas, a Textilipari Dolgozók Szakszervezete KV tagja. — 64, 182, 481, 512, 520. Ratulovszky János, (1912) mázoló, textilvegyész. 1932-től a KMP tagja, az építők ellenzéki mozgalmának résztvevője. 1942—1945 között illegális pártmunkát végzett. A felszabadulás után részt vett a demokratikus rendőrség megszervezésében, előbb a XI. ker. rendőrség vezetője, majd budapesti helyettes