Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

NÉVJEGYZET

alapító tagja. A Szovjetunióban részt vett az intervenciós csapatok elleni harcban, a Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadsereg politikai biztosa. A Tanácsköztársaság leverése után emigrációban élt, harcolt a spanyol polgárháborúban, s a Nagy Honvédő Háború idején a szovjet hadsereg soraiban. A felszabadulás után vezető állami pozíciókat töltött be (1946—1949 között budapesti rendőrfőkapitány), 1956-ban részt vett a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakításában, az MSZMP KB és PB tagja, 1958—1961 között a Minisztertanács elnöke. — 323, 324, 528. Núdasdy Kálmán, (1904) Kossuth-díjas operarendező, műfordító, zeneszerző. 1933-tól az Operaház rendezője, 1945-ben a BNB által kinevezett háromtagú igazgatóság tagja. 1948-tól a Színház és Filmművészeti Főiskola tanára, később főigazgatója, illetve rektora. — Kiváló művész. — 37. Nagy Ferenc, (1903) politikus. 1930-tól az FKgP főtitkára, egyidőben a Parasztszövetség elnöke. A felszabadulás után a jobbszárny vezetője, nemzet- illetve országgyűlési képviselő, a th. biz. tagja. 1945-ben a Nemzetgyűlés elnöke, majd újjáépítési miniszter, 1946—1947-ben miniszterelnök. Az USA-ba disszidált. Ellenséges tevékenységet folytat a Magyar Népköztársaság ellen. — 22, 64, 235, 237, 374, 375, 527. Nagy Jenő, (1898—1944) vezérkari ezredes, az ellenállási mozgalom mártírja. 1942-ben antifasiszta magatartásáért bebörtönözték. 1944 októberében a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának vezérkari főnöke lett. 1944 novemberében elfogták, decemberben kivégezték. — 266, 270. Nagy József, (1914) gyári munkás. 1945-től az MKP tagja. A felszabadulás után a Csatornázási Művek dolgozója, 1948-tól a XIV. ker. elöljárója, 1950-től a Fővárosi Tanács VB titkára. — Nyugdíjas. — 467, 516, 520, 521. Nagy Vince, (1886—1965) ügyvéd. A Károlyikormány belügyminisztere, nevéhez fűződik a KMP vezetőinek letartóztatása. 1923—1926 között függetlenségi Kossuth-párti programmal nemzetgyűlési képviselő, a Károlyi Mihály ellen indított perben egyik védő. 1945ben pártjával belépett az FKgP-ba, ahonnan 1946 tavaszán 20 társával együtt kizárták. Ezt követően Sulyok Dezsővel együtt létrehozta az MSZP-ot. 1945-ben a Nemzetgyűlés tagja, a BNB 18-as bizottság tagja. Disszidált. — 112, 113, 114. Nemes Béla, (1914) vegyipari munkás. 1932-től vesz részt a munkásmozgalomban, 1935-től a KMP tagja. Munkásmozgalmi tevékenysége miatt 1940-ben bebörtönözték, majd Dachauba hurcolták. A felszabadulás után a X. ker. elöljáróság előadója, majd a fővárosi lakáshivatal helyettes vezetője, 1947— 1948- ban a szoc. pol. üo. helyettes vezetője, 1949- től az MDP KV politikai munkatársa. 1945-től az MKP X. ker. PB tagja, 1947-től a városházi pártszervezet szervező titkára. — A Nyomtatványellátó Vállalat igazgatója, az V. ker. PB munkatársa. — 326, 328. Németh Imre, dr. (1912—1963) ügyvéd, jogtanácsos. A felszabadulás után a th. biz. FKgP tagja, a párt budapesti és V. ker. szervezetének vezetője, 1945—1947 között az V. ker. helyettes elöljárója. — 340, 341, 342, 345, 370. Némethy Jenő, dr. (1887) ügyvéd. A felszabadulás után az Ideiglenes Nemzetgyűlés budapesti FKgP képviselője, a BNB 18-as bizottság tagja, th. biz. tag. 1946-ban az FKgP kizárta, ezt követően egyik megalapítója az MSZP-nak. — Nyugdíjas. — 21, 28, 64, 79, 85, 86, 89, 112, 245, 374, 375, 376. Némethy Károly, dr. (1890—1949) jogász. 1948ig a közművelődésügyi üo. vezető tanácsnoka. (L. még a III. kötet névjegyzetét.) — 277, 322. Nezvál Ferenc, dr. (1909) cipészmunkás, jogász. 1925-től vesz részt a munkásmozgalomban, 1928-tól a KIMSZ, majd a KMP tagja. Több alkalommal letartóztatták és elítélték. 1945től az MKP III., majd XIII. ker. titkára, a th. biz. tagja. 1948-tól fővárosi tanácsnok, 1949től Budapest alpolgármestere, 1950-től tanácselnökhelyettese. — Nyugdíjas, országgyűlési képviselő. — 387, 467, 512, 516, 520, 521. Nyírő Gyula, dr. (1895—1966) orvos, elmeideggyógyász, egyetemi tanár. 1928-tól a lipótmezei elmegyógyintézet főorvosa, 1937től az angyalföldi elmegyógyintézet igazgató főorvosa. 1945-ben a BNB által megszervezett Egészségügyi Tanács tagja. Az orvostudományok kandidátusa. — 34. Olt Károly, (1904) magántisztviselő. 1930-tól az KMP tagja. 1939-ben részt vett a KMP újjászervezésében, majd az ellenállási mozgalom irányításában. 1945-től az MKP (majd MDP) KV tagja, 1945-től a MABI elnöke, a Magyar Magántisztviselők Szabad Szakszervezetének alelnöke, nemzetgyűlési képviselő, a th. biz. tagja, 1945—1948 között alelnöke.