Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

NÉVJEGYZET

1949—1950-ben a kormány tagja. 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták, 1956ban rehabilitálták. — Nyugdíjas. — 64, 376, 463, 532. Maró ti Károly, (1900) villamoskocsi-vezető. 1932-től a KMP tagja. 1941-ben a Villamosés HÉV Alkalmazottak Szövetségének elnöke. 1942-ben börtönbüntetésre ítélték. 1945— 1949-ig a BSZKRT központi üzemi bizottság elnöke, 1946-tól a Magyar Közlekedési Alkalmazottak Szabad Szakszervezetének elnöke. 1949-től a Fővárosi Tanács osztályvezetőhelyettese, majd osztályvezetője. — Nyugdíjas, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének elnöke. — 145, 512, 520. Máté György, (1913) Rózsa Ferenc-díjas író, újságíró. 1935-től a KMP tagja, 1942-ben részt vett az illegális Szabad Nép megalapításában, letartóztatták és fegyházbüntetésre ítélték. 1944-ben megszökött és részt vett a budapesti partizánharcokban. 1945-ben az MKP agitprop. osztály alosztályvezetője, 1946-tól a Szabad Nép munkatársa. — Nyugdíjas. — 326, 327. Mayer Béla, (1887—1973) cukrász. 1918-tól SZDP tag, a felszabadulás előtt a Cukrász Szakszervezet elnöke. A felszabadulás után a IX. ker. SZDP-szervezet elnöke, th. biz. tag, a th. csoport titkára. — 389, 449, 512. Medgyaszay Vilma, (1887—1972) Kossuthdíjas sanzonénekesnő. A felszabadulás előtt antifasiszta munkáselőadásokon is fellépett. A felszabadulás után több évig a Vidám Színpad tagja. Kiváló művész. — 45. Medgyes Béla, dr. (1918) jogász, bányamérnök. 1936-tól vesz részt a munkásmozgalomban, a 30-as években a kommunista diákmozgalomban tevékenykedett. 1938-tól az SZDP, 1945-től az MKP tagja. 1945-ben a VIII. ker. NB titkára. 1946—1949-ig a közlekedésügyi minisztérium osztályvezetője, 1949-től az MDP KV politikai munkatársa. — Minisztériumi főosztályvezető-helyettes. — 208. Mihályfy Ernő, dr. (1898—1972) Rózsa Ferencdíjas újságíró. Az FKgP egyik alapító tagja, a felszabadulás után a balszárny egyik vezetője. 1942-ben részt vett a Magyar Történelmi Emlékbizottság megalapításában. 1947ben a kormány tagja, 1947—1948-ban a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője, az országgyűlés alelnöke. 1949-től az Elnöki Tanács tagja, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke. 1946-tól a MUOSZ elnöke. — 54, 512, 520. Miklós Béla, dalnoki, (1890—1948) vezérezredes. 1942 novemberétől a kormányzó főhadsegéde és katonai irodájának vezetője, 1944 júliusától az I. hadsereg parancsnoka. 1944. október 15-e után átállt a Szovjetunió oldalára. 1944 decemberében az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja, 1944. december 22.—1945. november 15. között az Ideiglenes Nemzeti Kormány miniszterelnöke. — 17, 22, 45, 265. Miliők Sándor, (1887—1959) újságíró. 1945 júniusától miniszterelnökségi államtitkár, augusztustól a BSZKRT igazgatóságának elnöke, 1947 augusztusától hazahozatali kormánybiztos. A th. biz. tagja, 1948-ban az SZDP kizárta tagjai sorából, visszavonult a politikai szerepléstől. (L. még a III. kötet névjegyzetét.) — 100,'145, 153, 341, 389, 392. Mindszenty József, (1892) bíboros. 1919—1944 zalaegerszegi plébános, 1944-ben veszprémi püspök, 1945-től esztergomi érsek. 1949-ben ellenforradalmi összeesküvésben való részvétel miatt elítélték, bebörtönözték, majd házi őrizetbe helyezték. — 1956-ban az ellenforradalom egyik vezető alakja, november 4-én az USA követségén kapott menedékjogot. 1971 szeptemberében az Elnöki Tanács kegyelemben részesítette, elhagyta az országot. — 242, 381, 419, 421, 448, 461, 464, 527, 528, 532. Mistéth Endre, (1912) mérnök. 1946 júliusától 1947 januárjáig újjáépítési miniszter. — 208, 209, 211. Mód Aladár, dr. (1908) egyetemi tanár. 1932-től a KMP tagja, 1944-ben az újpesti partizáncsoport összekötője. A Gondolat, a Szabad Szó és a Népszava munkatársaként jelentős szerepet játszott a népfront-politika megalapozásában és népszerűsítésében. A felszabadulás után az Ideiglenes Nemzetgyűlés budapesti képviselője, a Szabad Nép munkatársa, 1946-tól a Társadalmi Szemle felelős szerkesztője. — A Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja. — 64, 91. Morvay Endre, dr. (1887—1951) jogász, tanár. 1914-től állott a főváros szolgálatában, a felszabadulástól 1948-ig Budapest alpolgármestere. (L. még a III. kötet névjegyzetét.) — 94, 100, 112, 121, 136,152, 187, 234, 525. Murányi Mihály, (1907) cukorkakészítő. A felszabadulás előtt az SZDP, 1945-től az MKP tagja. A felszabadulás után HM-dolgozó. 1945-ben az MKP képviselője a X. ker. NBban. — Nyugdíjas. — 19. Münnich Ferenc, dr. (1886—1967) jogász. 1917 májusától az OK(b)P tagja, a KMP egyik 35* 547