Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)

Buda és Pest között megszűnt az összeköttetés. A főváros és az ország szeme rajtunk függ. Hegesztünk és védekezünk a jég ellen. Utászaink, robbantóink Kertész Zoltánnal együtt az egész napot és az éjszakát az uszályokon töltik. Elterelik rólunk az elsöpréssel fenyegető jeget. Marosváry készen van a főtartók hegesztésével. A híd most már megáll a saját lábán is. Meg vagyunk mentve! Január 12. Hajnalra elvitte a budai 55 méteres nyílás alól az állványt a jég. De baj nincs. Orosz jégtörő hozza ki a zajló Dunából az állványt hordó uszályokról az utászokat. Január 13. Pályaszerkezetet szerelünk. Gyalogjáró konzolokat. Korlátokat helyezünk el, padlózzuk a gyalogjárókat. Az órák összefolynak, de nincsen pihenő, mert nincs híd Buda és Pest között. Fázunk. Dolgozunk. Január 14—16. Aszfaltozás, korlátozás, gyalogjárókészítés. Hideg van. Az északi gyalogjárót átadtuk a forgalomnak. Január 17. Utolsó roham. Délután felhívom a minisztérium sajtóosztályát. Holnapra gondoskodjanak nemzetiszínű szalagról, amit a miniszterelnök úr elvág az ünnepélyes megnyitáskor. Éjjel takarítjuk a hidat és mosakodunk. Január 18. Gerő Ernő miniszter úr a magyar kormány tagjainak jelenlétében átadta a hidat a forgalomnak. Délben díszebéd a Vasasok székházában. Pohárköszöntők. Nem tudtam résztvenni. Kimerülten aludtam az irodámban.

1 Budapest 1946. 2. sz. 78. Részlet Budapest rendőrfőkapitányának a közigazgatási bizottság számára a rendőrség 1945. második félévében kifejtett tevékenységéről készített jelentéséből 1946. január 26. — Fentiekben vázolt szervezési fokot elért budapesti főkapitányság a székesfőváros közrendje, közbiztonsága és közerkölcsisége érdekében az alábbi ténykedést fejtette ki: 1. A hídépítés gazdája a Közlekedésügyi Minisztérium volt, de a főváros és a BNB is segítséget nyújtott az építéshez. A főváros ötmillió pengős kölcsönt adott, ezenfelül hozzájárult a munkások ellátásához és elszállásolásához. Vas Zoltán az 1945. május 22-i ügyosztályvezetői értekezleten a hídépítéshez nyújtott kölcsön fedezetéül javasolta a hídvám bevezetését (lásd az 50. sz. iratot). A BNB 1945. július 18-i ülésén Kővágó József alpolgármester számolt be a budapesti hidak állapotáról és a Kossuth-híd építéséről. A BNB XXXIII/8—1945. számú határozatában kimondta, hogy felhívással fordul a vidéki nemzeti bizottságokhoz ácsok és vízi építésben járatos szakmunkások rendelkezésre bocsátása ügyében, hasonló megkereséssel fordult a MÉMOSZhoz stb. A Kossuth-híd valójában félállandó híd volt, tíz évi használatra tervezték. Az építési költség mintegy másfél millió aranypengő volt, az építéshez 750 tonna vasat, 3000 m

3 faanyagot és 11 ezer m

3 falazatot használtak fel kb. 2,15 millió munkaóra mellett. A híd a tervezett ideig, tíz évig bírta a forgalmat, 1956-ban először a közúti, majd a gyalogos forgalom elől is le kellett zárni. Az 1960—62. években lebontották, helyét emléktábla örökíti meg.