Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

I. BUDAPEST ÚJJÁSZÜLETÉSE; A NÉPI ERŐK A VÁROS ÉLÉN (1945. január—1945. október)

A Nemzeti Bizottság az igazoló bizottságok kiküldésével — tekintettel annak testületi mivoltára — önállóan nem foglalkozhatott, ezért létrehozta az igazoló bizottságok titkárságát. A megalakított igazoló bizottságokat három nagy csoportban lehet összefoglalni: I. a közhivatalok, közintézmények igazoló bizottságai, II. az ipartestületek, szak- és érdekképviseletek igazoló bizottságai, III. a gyárak, bankok, részvénytársaságok igazoló bizottságai. Amely esetben a titkársághoz beérkezik valamelyik közhivatal, érdekképviselet, vagy magáncég igazoló bizottságának megalakítására eló'terjesztett kérelme, úgy a titkárság a rendeletben foglalt politikai pártoktól és a szakszervezeti tanácstól azonnal megkéri a bizottságba a tagok delegálását. Miután ez a pártok részéről megérkezett, a titkárság esküre kéri be. Amennyiben legalább három tag a bekérés alapján esküre, illetve fogadalomra megjelenik, úgy ezt Bechtler Péter alpolgármester előtt, aki a fogadalmat a Nemzeti Bizottság nevében veszi ki — leteszik és a bizottságot azonnal megalakítják, illetve elnököt választanak. Amennyiben három tag egyszerre nem jelenik meg, úgy alakulásra kell a titkárságnak a tagokat behívni. Erre azért kívánok rámutatni, mert sok esetben a titkárság késedelmének látszik az, hogy a bizottságok elkésve alakulnak meg, ez pedig a fentiek szerint nem a bizottság munkáján, hanem egyrészt a pártokon, másrészt pedig a pártok által delegált bizottsági tagok meg nem jelenésén múlik. Ezen is segített a f. é. május hó 2. napján megjelent 1080/45. M. E. sz. rendelet, amely a közalkalmazottak igazolását részletesebben, alaposabban tárgyalja. Az új rendelet módot ad arra, hogy a bizottság tagjai esküt, vagy fogadalmat tehetnek a bizottság oly tagjai előtt is, aki a Nemzeti Bizottság tagja előtt esküt vagy fogadalmat tett. A most hivatkozott új rendelet a régi rendszerrel szemben szabályozza azt is, hogy politikai párt, vagy szakszervezet közalkalmazottat csak abban az esetben küldhet be az igazoló bizottságba, ha a közalkalmazottat valamelyik másik bizottság előzőleg igazoltnak jelentette ki. A közalkalmazott ilyen esetben sem vehet részt ugyanazon közhivatal, üzem alkalmazottainak igazolásában, amelynek ő maga is alkalmazottja. Sok esetben előfordul az, hogy egyes érdekképviseletek, vagy cégek sürgősen kérik az igazoló bizottság kiküldését, pedig ezzel kapcsolatban rá kívánok mutatni arra, hogy egyrészt az újságoknak a kérdés állandó taglalása folytán, másrészt a már január hó 4. napján megjelent igazoltatási rendeletre figyelemmel is, a hivatalok, cégek már régebben is kérhették volna az igazoló bizottságok kiküldését. Pár statisztikai adattal is meg kívánom világítani az igazoló bizottságok eddigi működését. Közhivataloknál, közintézményeknél működik 73 bizottság, alakulás alatt áll 7 bizottság és megalakítás alatt van (a pártoktól már a titkárság tagokat kért) 26 bizottság. Ipartestületeknél, szak- és érdekképviseleteknél a működő bizottságok száma 37, teljes bizottság 13 és alakulás alatt álló bizottság 91. Gyárak, bankok, részvénytársaságoknál a működő bizottságok száma 78, teljes bizottság van 56 és alakulás alatt áll 16 bizottság. Ezek szerint a mai napig összesen 387 bizottság megalakítását kezdeményezte az igazoló bizottságok titkárságán keresztül a Budapesti Nemzeti Bizottság. A székesfőváros alkalmazottainak igazolására alakított igazoló bizottságok,