Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

I. BUDAPEST ÚJJÁSZÜLETÉSE; A NÉPI ERŐK A VÁROS ÉLÉN (1945. január—1945. október)

lesznek olyan kifogástalan politikai magatartást tanúsított és jó minősítéssel rendelkező alkalmazottak is, akik előlépésre a szolgálati sorrendben elfoglalt ranghelyük alapján érdemesnek bizonyultak és akik ezen rendeletem végrehajtása során hátrányos helyzetbe kerülnek. Megnyugtatásul közölni kívánom, hogy a székesfővárosi alkalmazottak közeljövőben meginduló igazolási eljárásának befejezése után módját fogom ejteni, hogy ezen sérelmek méltányos megoldása és az összes üresedésben levő állások betöltése mielőbb megtörténjék. Erről a polgármesteri I., V., VI., VII., VIII., XII. ügyosztályokat, a központi számvevőséget, a közüzemek és a részvénytársasági formában működő üzemek igazgatóságát, valamint a Fővárosi Közlönyt értesítem. dr. Csorba sk. polgármester Bp. Szfőv. Polgm. iratai. I. üo. 9—1945. Hiteles másolat. 32. A polgármester átirata Budapest közellátási kormánybiztosához a legfontosabb közszükségleti cikkek és szolgáltatások árának hatósági megállapítása ügyében 1945. március 5. Megnyugvással állapítható meg, hogy az ostromlott Budapesten a gazdasági élet lassan megindul, egyre több ipari üzem működik és a kereskedések is megnyílnak. Az ipari üzemek és a kereskedések működésének megkezdésével önként vetődik fel az árucikkek árának kérdése. A háború pusztítása úgyszólván minden árucikkben hiányt okozott, az utánpótlás lehetetlenné vált s így elfogadhatatlanul magas árak alakultak ki. A lakosság a nagy ínségben az elsőrendű közszükségleti cikkekért, különösen élelmiszerekért minden árat megad, aminek következtében zsírt 500 pengőn, lisztet 150 pengőn alul nem lehet kapni. Bár remélhető, hogy az élelmiszerfelhozatal növelésével ezeket az árakat normális szintre lehet hozni s ezért azok csupán átmeneti jelenségként kezelendők, mégis megállapítható, hogy az élelmiszerárak az iparban s így az iparcikkek árában is igen erősen éreztették a pénz vásárlóértékét aláásó hatásukat. Egy hajvágásért 10—15 pengőt, sőt többet is elkérnek a fodrászok s a közönség tanácstalanul áll, nem tudja, hogy egyes szolgáltatásokért és árucikkekért milyen összeget adhat anélkül, hogy kiuzsorázva ne érezné magát. Mindezzel szemben a fizetéseket általában nem emelték, sőt a pusztulás folytán sokan munkalehetőségüket is elvesztették s életlehetőségeik romlottak. Minthogy a közszükségleti cikkek árának rendezése Kormánybiztos Úr hatáskörébe tartozik, a hozzám forduló ipari és kereskedelmi szakmáknak az árkérdésben tanácsot, utasítást nem adhatok. Ezért kérem Kormánybiztos Urat, hogy az árak kialakítására vonatkozó álláspontját, illetőleg a szükségesnek vélt szabályozást velem közölni szíveskedjék, hogy a jelenlegi bizonytalanság megszüntethető legyen.