Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

NÉVJEGYZET

T&rcsay Vilmos, (1901—1944) vezérkari százados, a fasizmus elleni harc mártírja. A negyvenes évek elején a fasizálódás miatt nyugdíjazását kérte, és a gazdasági életben helyezkedett el. Nagy Jenő révén bekapcsolódott a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága katonai vezérkarának munkájába. 1944. november végén letartóztatták, s 1944 decemberében kivégezték. — 266. Tausz János, (1911) magántisztviselő. 1928-tól vesz részt a munkásmozgalomban, 1933-tól az SZDP tagja, 1945-től az országos vezetőség tagja, 1948-tól az MDP KV tagja. A felszabadulás után a Hutter és Lever RT übelnöke, a Magánalkalmazottak Szakszervezete vegyipari szakosztályának elnöke. 1948—1949-ben a pártapparátusban dolgozott, 1950-től a Belkereskedelmi Minisztérium államtitkára, majd a miniszter első helyettese. 1945-től a th. biz., 1950-től a Fővárosi Tanács tagja. — Az IBUSZ vezérigazgatója, az MSZMP KEB tagja, a KPVDSZ KV tagja, országgyűlési képviselő. — 389, 446, 447, 512, 520. Tildy Zoltán, (1898—1961) lelkész. 1930-ban részt vett az FKgP megalapításában; alelnöke, 1945-től elnöke. 1942-ben tagja a Magyar Történelmi Emlékbizottságnak, 1944ben csatlakozott a Magyar Fronthoz. 1945ben az Ideiglenes Nemzetgyűlés budapesti képviselője, a BNB 18-as bizottság tagja. 1945. november—1946. február: miniszterelnök, 1946—1948 között köztársasági elnök. — 22, 54, 64, 72, 73, 74, 77, 79, 85, 86, 94, 100, 112, 182, 187, 205, 267, 526, 527. Tóth Ignác, (1904) tisztviselő. 1944 végén részt vett az ellenállási mozgalomban. 1945—1948 között a III. ker. elöljárója. — Külföldön él. — 93. Újhegyi Gyula, dr. (1921) közgazdász. 1939-től az NPP tagja. 1945 elején a budai NB tagja, a XI. ker. szervezet titkára. 1945—1946-ban földosztási kormánybiztos, 1946 augusztusától a Földművesszövetkezetek Országos Központjának osztályvezetője, 1947-től az OT főelőadója, 1948-tól a Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezetője. — Az Agrárgazdasági Kutató Intézet tudományos főmunkatársa. — 452. Újlaki László, dr. (1902) ügyvéd. 1927-től állott a főváros szolgálatában, 1937—1949-ig tiszti ügyész. — Nyugdíjas. — 20. Vágvölgyi Tibor, (1911) tisztviselő. 1930-tól az SZDP tagja. 1936—1940-ben az OIB egyik titkára. A felszabadulás után az SZDP oktatási titkára, majd a fővárosi vb titkára. 1948tól az MDP KV tagja, a Munkásmozgalmi Intézet igazgatóhelyettese. — A Tankönyvkiadó Vállalat igazgatója. — 531. Vámbéry Rusztem, dr. (1872—1950) ügyvéd, jogtudós, egyetemi tanár. 1918-ban a Nemzeti Tanács tagja, 1919-től egyetemi tanár. Az ellenforradalom megfosztotta katedrájától, 1922-től Budapesten ügyvéd, védőként szerepelt a népbiztosok perében és a Rákosiperben. 1938-ban Londonba emigrált, részt vett a Károlyi Mihály vezette angliai magyar függetlenségi mozgalomban. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés budapesti képviselője. 1947— 1948-ban hazánk washingtoni követe. —- 64, 114. Vámos Sándorné, (1902) tisztviselő. 1922-től vett részt a munkásmozgalomban, 1925-től 1948-ig az SZDP tagja. 1945-től 1948-ig a párt községi frakciójának titkára, a th. biz. tagja. 1950-től a Kossuth Nyomda dolgozója. — Nyugdíjas. — 253, 389. Varga Béla, dr. (1903) katolikus plébános, politikus. 1937-től az FKgP alelnöke, országgyűlési képviselő. A felszabadulás után a Nemzetgyűlés elnöke, a BNB 18-as bizottság tagja, th. biz. tag. 1947-ben disszidált. — 64. 72, 182, 374, 375. Varga István, (1905) szerszám- és géplakatos. 1922-től vesz részt a munkásmozgalomban, 1924-től a KMP tagja. Részt vett az MSZMP szervezésében. Politikai tevékenységért a Horthy-korszakban bebörtönözték és internálták. A felszabadulás után a Vas- és Fémmunkások Szabad Szakszervezetének titkára, majd a MASZOLAJ Gépgyár igazgatója. Nemzet- illetve országgyűlési képviselő, a th. biz. tagja, 1950-től a Fővárosi Tanács tagja. — Nyugdíjas, országgyűlési képviselő. —• 512, 516, 520. Varga László, dr. (1910) ügyvéd. A felszabadulás után az FKgP, 1945 végétől a DNP th. biz. tagja. Disszidált. — 374. Várkonyi Zoltán, (1912) Kossuth-díjas színművész, színházi és filmrendező. 1934-től 1941-ig a Nemzeti Színház, 1941—1944-ig a Madách Színház tagja. 1945—1949-ig a Művész Színház igazgatója, 1949-től a Nemzeti Színház tagja és rendezője, a Színház és Filmművészeti Főiskola tanára. — A Vígszínház főrendezője, kiváló művész. — 31, 45, 60. Vas-Witteg Miklós, (1895) géplakatos. 1917-től vesz részt a munkásmozgalomban, 1920-tól SZDP tag. A Tanácsköztársaság idején vöröskatona. 1922-től a Ganz Hajógyár mű-