Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

NÉVJEGYZET

vezet vezetőségi tagja, később a rákoshelyi pártszervezet elnöke, illetve titkára. A felszabadulás előtt tagja a pest-környéki végrehajtó bizottságnak. A felszabadulás után a Gázművek üzemi bizottságának titkára, májustól a Gázművek vezérigazgatója. 1948—1950 között a Gáz- és Szénsavértékesítő Vállalat igazgatója. — 153. Staud Géza, dr. (1906) tanár, színháztörténeti író. A felszabadulás után a Népszava munkatársa, a Színész Szakszervezet főtitkára és a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára. — Nyugdíjas. — 48, 61. Steinherz Simon, (1887—1967) villanyszerelő. 1903-tól vett részt a munkásmozgalomban. 1921-től a Magyarországi Vas és Fémmunkások Központi Szövetségének vezetőségi tagja. 1925-től th. biz. tag, 1930-tól az Elektromos Művek üzemi választmányának tagja. 1944-ben bebörtönözték. A felszabadulás után ismét tagja lett a th. biz.-nak, s az SZDP előadó testületének. 1946—1948 között az Elektromos Művek helyettes vezérigazgatója. 1950-ben letartóztatták, később rehabilitálták. — 252. Stühmerné, Oberschall Ilma, (?) tisztviselő. A felszabadulás után az FKgP jobboldali képviselője, a pártból történt kizárása után az MSZP képviselője, th. biz. tag. 1945— 1946-ban az FKgP női szervezés vezetője. Disszidált. — 182, 245, 374, 375, 376. Sulyok Dezső, dr. (1897—1965) ügyvéd. 1935től országgyűlési képviselő, pártonkívüli, majd kisgazdaprogrammal. A felszabadulás után az FKgP jobbszárnyának egyik vezetője, nemzetgyűlési képviselő, th. biz. tag. 1946ban kizárták a pártból. Magyar Szabadságpárt néven új pártot alapított. 1947-ben az USA-ba disszidált. — 245, 374, 375. Supka Géza, dr. (1883—1956) régész, műtörténész, publicista. 1904-től a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott, 1918-ban prágai követ, emiatt 1921-ben múzeumi állásából elbocsátották, ezt követően irodalommal foglalkozott. 1927-ben az ő kezdeményezésére rendezték az első könyvnapot. 1945-ben a Magyar Nemzeti Múzeum elnökeként rehabilitálták. A felszabadulás után a PDP nemzetgyűlési képviselője, a BNB 18-as bizottság tagja. 1945—1949: a Világ főszerkesztője. — 64, 73, 76. 79, 81, 94, 98, 112, 115, 116, 121, 525. Szakasits Antal, (1893) nyomdász. 1907-től vesz részt a munkásmozgalomban, 1910-től az SZDP (majd az MDP) tagja. A Tanácsköztársaság idején a párttitkárság munkatársa, 1922-től a Szakszervezeti Tanács munkatársa, az ifjúsági mozgalom egyik irányítója. 1945—1949-ben iparügyi államtitkár, 1949— 1950-ben az Országos Nyugdíjintézet elnöke. 1950-ben koholt vádak alapján bebörtönözték, 1956-ban rehabilitálták. — Nyugdíjas. — 412. Szakasits Árpád, (1*885—1965) kőfaragó segéd. A felszabadulás után az SZDP főtitkára, 1948-tól az MDP elnöke. 1945-től a BNB elnöke, a th. biz. elnöke. 1945 őszétől államminiszter, 1948 augusztusától köztársasági elnök, majd az Elnöki Tanács elnöke. 1950ben koholt vádak alapján letartóztatták és elítélték, 1956-ban rehabilitálták. (L. még a III. kötet névjegyzetét.) —-17, 54, 64, 72, 73, 79, 85, 87, 89, 90, 91, 94, 95, 100, 111, 112, 121, 152, 160, 164, 167, 182, 187, 234, 239, 303, 331, 377, 379, 421, 435, 436, 524, 525, 526, 527, 528, 531, 532. Szamay Lajos, (1898) szabó. 1917-től vesz részt a munkásmozgalomban, 1922-től az SZDP tagja. A 30-as évek elejétől a pest-környéki vb alelnöke, 1930—1944 között a VIII. ker. szervezet titkára, 1942—1943-ban a Népszava-gárda megszervezője. A felszabadulás után a fővárosi szervezet központi titkára, 1945 májusától a Gázművek igazgatója, 1947- ben a VAOSZ főtitkára. — Nyugdíjas, a VI. ker. Népfrontbizottság tagja. — 153, 182. Szászy Lajos, dr. (1910) jogász. 1950-ig állott a főváros szolgálatában mint főjegyző. •— Nyugdíjas. — 94, 112, 511. Szávai Nándor, (1906) gimnáziumi tanár. 1945től az MKP tagja. 1945—1946-ban a VKM középiskolai osztályán dolgozott, 1946— 1948- ban budapesti tankerületi főigazgató, 1948—1950-ig a VKM államtitkára. — Nyugdíjas. — 435. Széchy András, (1893—1955) tisztviselő. 1914től állott a főváros szolgálatában, 1942-től főjegyző, 1945-től tanácsnok. A felszabadulás után részt vett a polgármesteri hivatal újjászervezésében, 1945. márciustól a VII. ker. elöljárója, 1945. augusztus—1949 között a közjogi üo. vezetője. — 322. Széchy Károly, (1903—1972) Kossuth-díjas híd- és mélyépítőmérnök. Részt vett a budapesti hidak háború előtti építésében és korszerűsítésében, a felszabadulás után az elpusztult hidak újjáépítésében, majd megszervezte és irányította a földalatti építését. — Az MTA tagja, Pro Urbe aranyérmes. — 209, 210, 213. Székely (Preisz) Béla, (1895—1969) bádogos-