Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

NÉVJEGYZET

ben Kőbányán és Pesterzsébeten szervezte az ellenállási mozgalmat. 1945-től az MKP (MDP) KV tagja, 1953-ig a PB tagja, 1946-tól 1956-ig a KEB elnöke, 1949—1951 között az Elnöki Tanács elnökhelyettese. 1945-től nemzet- illetve országgyűlési képviselő, a th. biz. tagja. — Az MSZMP KB tagja, a SZOT alelnöke, az Országos Béketanács alelnöke. — 64, 182, 342, 512, 519, 531. Kmetty János, (1889) Kossuth-díjas festőművész. A felszabadulás után a Magyar Művészeti Tanács, a Köznevelési Tanács tagja, a Magyar Képzőművészek Szabad Szakszervezetének elnöke; a th. biz. MKP tagja, 1950-től a Fővárosi Tanács tagja. — A Budapesti Képzőművészeti Főiskola tanára. Kiváló művész. — 84, 187, 274, 374, 512, 519. Komáromy Pál, (1892—1966) operaénekes. 1945-től 1947-ig az Állami Operaház igazgatója, majd örökös tagja. — 37. Korda István, (1897—1966) mérnök. A harmincas évektől az SZDP tagja, a felszabadulás után a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium műszaki tanácsosa, a Kossuth-híd, Lánchíd és Margit-híd újjáépítésének vezetője. — 208. Korda (Klein) Miklós, (1907—1966) tisztviselő. A felszabadulás után az SZDP tagja. 1945-től a Budapesti Házmegbízott Testületek KV titkára, később az Állami Áruházak tisztviselője. — 309. Kossá István, (1904—1965) villamoskalauz. 1945-től az MKP (majd MDP) KV és PB tagja, 1945—1948 között a SZOT főtitkára; nemzet- illetve országgyűlési képviselő, a BNB tagja, th. biz. tag, a BSZKRT alelnöke. 1948-tól a kormány tagja. (L. még a III. kötet névjegyzetét.) — 28, 54, 64, 73, 76, 79, 80, 85, 94, 95, 97, 98, 113, 114, 121, 145, 162. 182, 187, 242, 322, 481, 512. Kovács Imre, (1913) író, publicista. A NPP egyik megalapítója, 1939—1946 között főtitkára. A felszabadulás után nemzet- illetve országgyűlési képviselő, a BNB 18-as bizottság tagja, a th. biz. tagja. 1946-ban az FMDPhoz csatlakozott. 1948-ban disszidált. (L. még a III. kötet ncvjegyzetét.) — 54, 64, 72, 75, 76, 79, 85, 89, 91, 112, 121, 182, 374. Kovács István, (1911) kárpitossegéd. A felszabadulás után az MKP (majd az MDP) KV tagja, a KV osztályvezetője; 1949-től a budapesti PB titkára. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés budapesti képviselője. — 1962-ben kizárták a pártból, 1966-ban a KEB visszaadta párttagságát. (L. még a III. kötet névjegyzetét.) — 32, 64, 182, 481, 512, 516, 520. Köböl József, (1909) asztalos. 1926-tól a KMP tagja, 1931-től a KIMSZ, 1933-tól a KMP budapesti bizottságának tagja. 1942-ben börtönbüntetésre ítélték, 1944 őszén megszökött. 1945-től az MKP (majd MDP) KV tagja, nemzet- illetve országgyűlési képviselő, a th. biz. tagja, 1948-tól elnöke. A felszabadulás után az MKP apparátusában dolgozott felelős beosztásban, 1949-től Budapest alpolgármestere. 1950-től az építőmunkások szakszervezetének főtitkára. — Nyugdíjas. — 64, 349, 413, 415, 435, 463, 478, 479, 481, 487, 499, 512, 520, 531, 532. Kőhalmi Béla, (1884—1970) Kossuth-díjas könyvtártudományi szakíró, könyvtárvezető. 1909-től a Fővárosi Könyvtár könyvtárosa, a Tanácsköztársaság idején könyvtárügyi megbízott. 1920—1934 között mint emigráns Bécsben és Berlinben újságíró és szerkesztő. 1945-ben a Szabad Nép munkatársa, majd a Szabó Ervin Könyvtár (később az Országos Könyvtári Központ) igazgatója. Egyetemi tanár, az irodalomtudományok kandidátusa. — 29, 276. Kővágó József, (1913) gépészmérnök, katonatiszt. Kiss János altábornagy parancsőrtisztje és műszaki tanácsadója volt, vele együtt tartóztatták le 1944 novemberében. 1945 májusától Budapest alpolgármestere, 1945. december—1947. június: polgármester; nemzetgyűlési képviselő, a th. biz. FKgP tagja. Disszidált. — 100, 112, 113, 114, 121, 152, 157, 182, 187, 191, 192, 209, 210, 214, 223, 243, 244, 250, 255, 256, 263, 264, 266, 267, 316, 323, 343, 392, 525, 527. Kruzslák Béla, (1900—1970) vasesztergályos. 1927-től a KMP tagja, 1929-ben a párt budapesti déli kerületi bizottságának titkára. 1930-ban Franciaországba emigrált, 193l-ben hazatért és az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék egyik vezetője lett. Több ízben letartóztatták és bebörtönözték. A felszabadulás után a XIII. ker. pártbizottság titkára, a Magyarországi Vas- és Fémmunkások Szakszervezete elnökségének tagja, a szakszervezet lapjának szerkesztője. 1949-től vállalati igazgató, majd minisztériumi főosztályvezető. Nemzet- illetve országgyűlési képviselő, 1950-től fővárosi tanácstag. — 64, 516, 520. Krén Margit, (?) szociális nővér. A felszabadulás után az FKgP th. biz. tagja. — 246, 374. Ladányi Annin, dr. (1881) ügyvéd, újságíró. 1897-től az SZDP tagja. 1917-ben a VAOSZ elnöke. Az első szociáldemokrata községi program kidolgozója, az SZDP fővárosi vég35 545