Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

NÉVJEGYZET

tóztatták. 1945-től az MKP tagja. 1945 februárjától a XIII. ker. elöljárója, majd a polgm. építési üo. előadója, később a Város rendezési Intézet helyettes igazgatója. — Nyugdíjas. — 38, 43, 44, 80. Kálmán József, (1888—1965) tanár, ny. OTI aligazgató. 1915-től az SZDP tagja. A felszabadulás után a th. biz. tagja, a XI. ker. NB elnöke. 1950-ben letartóztatták, 1962-ben rehabilitálták. — 184, 276, 389. Karácsony Sándor, (1892—1944) vasesztergályos. Fiatalon csatlakozott a szociáldemokrata ifjúsági mozgalomhoz. 1918-tól a Vasés Fémmunkás Szövetség tisztviselője, később titkára. 1935-től a pártvezetőség pót-, majd rendes tagja. 1940-től th. biz. tag. Részt vett az ellenállási mozgalomban, 1944 végén a nyilasok elhurcolták és meggyilkolták. — 399. Károlyi Mihály, (1875—1955) demokrata politikus, az 1918-as forradalom vezetője. A felszabadulás után az Ideiglenes Nemzetgyűlés budapesti képviselője, a th. biz. tiszteletbeli tagja. 1947—1949 között hazánk párizsi követe. (L. még a III. kötet névjegyzetét.) — 64, 114, 187, 271, 272, 374, 528. Katona István, (1912) asztalos, gépkocsivezető. 1932-től az SZDP, 1945-től az MKP tagja. 1945-től rendőrtiszt, a X. ker. NB tagja. — Az Autóműszaki Kutatóintézet mérnöke. — 19. Katona János, (1907) bőripari munkás. 1925 óta vesz részt a munkásmozgalomban. A Bőripari Munkások Szakszervezete budapesti cipészmunkások szakosztályának elnöke, később titkára lett. 1940-től a Bőripari Munkások Országos Szövetségének elnöke, a felszabadulás után főtitkára. 1942-ben bekapcsolódott a függetlenségi mozgalomba. 1945 áprilisától Győr-Moson vármegye főispánja, 1945. december—1946. november között Budapest alpolgármestere. 1946—1949-ig a Pestvidéki Bőripari Központ vezérigazgatója. 1949-től követ, illetve nagykövet. — Nyugdíjas. — 187, 234, 243, 320. Katona Jenő, (1905) író, újságíró. A felszabadulás előtt a Jelenkor és a Korunk Szava című folyóiratok szerkesztője, több vezető napilap munkatársa. 1942-ben részt vett a Magyar Történelmi Emlékbizottság munkájában. 1944-ben a nyilasok elhurcolták. A felszabadulás után a Hírlap főszerkesztője, a Politika felelős szerkesztője. Az FKgP nemzet- illetve országgyűlési képviselője, th. biz. tag, a IV. ker. NB elnöke. 1949—1953 között az Elnöki Tanács tagja, fővárosi tanácstag. — Nyugdíjas. — 247, 263, 264, 512, 519. Kelemen János, (1913) műszerészsegéd. 1927-től vesz részt a munkásmozgalomban, 1945-től az MKP tagja. A felszabadulás előtt a vasas területi szervező bizottság tagja. 1945-től 1948-ig népjóléti főtiszt, illetve tanácsos. 1948—1949-ben a Központi Javítóműhely igazgatója. 1945—1948-ig a X. ker. NB titkára. — Nyugdíjas, fővárosi tanácstag, a X. ker. Hazafias Népfront alelnöke. — 19. Kelemen Lajos, (1900—1962) hírlapíró, szerkesztő. A felszabadulás után az FKgP II. ker. szervezetének alelnöke, th. biz. tag, az Igazság szerkesztője. — 307. Keleti Márton, (1905) Kossuth-díjas, SZOTdíjas filmrendező, 1950-től a Színház és Filmművészeti Főiskola tanára. — Kiváló művész. — 32. Kerék Mihály, dr. (1902) agrárközgazdász. A felszabadulás után részt vett a földreform előkészítésében, az Országos Földbirtokrendező Tanács és az Országos Földhivatal megszervezésében, vezető tisztségeket töltött be a szövetkezeti szervezetekben; a th. biz. FKgP tagja, a th. biz. alelnöke. — Nyugdíjas. — 187, 277. Keresztes Mihály, (1902) asztalosmunkás. 1921től az SZDP tagja, 1927-től kapcsolatban állott a KMP-vei. 1944. októberben az MKP orosházi szervezetének titkára, 1944. decembertől 1945. augusztusig a Délterületi Pártbizottság titkára, majd Békés megye főispánja. 1945-től az MKP (majd MDP) KV tagja, illetve póttagja. 1948-tól a földművelésügyi miniszter első helyettese. — Nyugdíjas. — 106. Kéri János, (1925—1970) újságíró. 1944—1950 között a főváros szolgálatában állott mint gazdasági felügyelő, illetve mint sajtóelőadó. — A th. biz. NPP tagja, a th. csoportvezetője. — 340, 341, 448, 449, 512. Kisbán Jenő, (1899—?) esernyőkészítő. 1914-től az SZDP tagja. 1933-tól a Szociáldemokrata Kisiparosok és Kiskereskedők Szervezete titkára. 1945—1948-ig a Budapesti Vegyes Ipartestület elnöke, a th. biz. tagja. Ezt követően külföldön él. — 389. Kiss János, (1883—1944) altábornagy, a fasizmus elleni harc vértanúja. (L. a III. kötet névjegyzetét.) — 266, 270. Kiss Károly, (1903) bőripari munkás. 1922-től a KMP tagja. 1922-től a Bőripari Munkások Szakszervezetének egyik vezetője, 1925-től részt vett az MSZMP megszervezésében. Forradalmi tevékenységért bebörtönözték. 1944-