Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

III. A FŐVÁROS SZOCIALISTA BERENDEZKEDÉSE. NAGY-BUDAPEST MEGVALÓSULÁSA. A TANÁCSRENDSZER BEVEZETÉSE (1948. január—1950. november)

városházi közigazgatás egyik rákfenéje, a panama, megszűnt, kisöpörték azokat az elemeket, akik régi bűnös módon, könnyen akartak élni. De mint mindenütt, itt is van még elég hanyagság, közömbösség, közpénzzel való könnyű bánásmód. Vannak még, akik nem gondolnak arra, hogy a főváros pénze a munkások és a dolgozók verejtékéből és munkájából született és ezért gondosan kell vele bánni. Rajta leszek, hogy megvizsgáljam az olyan eseteket, amikor feltételezhető a hanyagság. (Helyeslés.) Az ellenség ma már a munkásosztály erejével szemben nem mer nyíltan fellépni, hanem gyakran burkoltan akar ártani a dolgozó népnek, amidőn hanyagságba és közömbösségbe burkolva, ellenséges módon szórja a pénzt, amelyet sokkal jobb célokra kellene felhasználni. Minden becsületes dolgozónak a segítségét kérem ebben a küzdelemben, hogy a hanyag és közömbös, gyakran ellenséges emberek magukon érezzék a nép ezer szemét és a nép ellenségei maguk felett érezzék a nép ezer öklét. (Hosszantartó nagy taps.) Hazánkban, a szocializmus felé haladó Magyarországon, a fővárosnak az államhoz való viszonya egészen más, mint bármikor azelőtt. Régen a városvezetők egy bizonyos kapitalista csoport érdekeit képviselve gyakran szembehelyezkedtek az állammal. A mi tervgazdaságunkban semmiféle tekintetben nem lehet eltérés az állam és a főváros között. Ma már az államot is a munkásosztály vezeti. A főváros vezetésében is munkásosztályé a döntő szó. Száz és száz szál köti össze ma már fővárosunkat az állammal. (Úgy van! Úgy van!) Az elmúlt időkben is napról-napra tapasztalhattuk az állam segítő kezét és világos, hogy a főváros városfejlesztési tervének bele kell illeszkednie államunk általános gazdasági tervébe. Az eddigi tapasztalatok alapján meg vagyok győződve arról, hogy államunk vezetői a fővárost és környékét, az egész Nagy-Budapestet, az ország szívét, a magyar munkásosztály centrumát, úgy mint eddig is, minden alkalommal támogatni fogják. Munkánkban nagy segítségünkre lehet, ha tanulmányozzuk példaképünknek, a nagy Szovjetuniónak a városépítését és városgazdálkodását. A Szovjetunió mindenképpen példaképünk és ha a Szovjetunió tapasztalataira támaszkodunk, szilárd alapokra helyezkedünk. A Szovjetunióban az elmaradott falusias, cári Moszkvából rövid idő alatt a világ legkorszerűbb, legtisztább, egyben leglakályosabb és legszebb fővárosát építették ki. Az elmúlt évtizedek alatt tucatszámra építettek új, többtízezer lakosú városokat, mégpedig tervszerűen, a legjobb tapasztalatok felhasználásával. Bízom abban, hogy mint minden téren, e téren is, ha segítséget kérünk, fogunk kapni az irántunk mindig baráti és támogató Szovjetuniótól és ezért célul kell kitűznünk, hogy tanulmányozzuk a Szovjetunió várospolitikáját, városépítését és támaszkodjunk a világ első államának, a Szovjetuniónak ilyenirányú tapasztalataira. (Hosszantartó nagy taps.) ' Fővárosi Közlöny 1949. 30. sz.