Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

III. A FŐVÁROS SZOCIALISTA BERENDEZKEDÉSE. NAGY-BUDAPEST MEGVALÓSULÁSA. A TANÁCSRENDSZER BEVEZETÉSE (1948. január—1950. november)

A Fővárosi Napló ismerteti a munkásból lett tisztviselők térfoglalását a főváros közigazgatásában 1949. február 26. Rákosi Mátyás emlékezetes cikke

1 óta a népi demokrácia és proletárdiktatúra kérdése állandóan napirenden szerepel és nem érdektelen, ha ebből a szempontból megnézzük, hogy a proletárdiktatúra funkciója hogyan érvényesül most a székesfőváros közigazgatásában. Konkrétabban megfogalmazva a kérdést, a magyar munkásosztály mennyiben jutott szerephez Budapest székesfőváros igazgatásában. Ennek a vizsgálatánál természetesen csak azokat vehetjük számításba, akik valóban vezető, illetve irányító pozíciót foglalnak el. Azt mindenki tudja, hogy az alpolgármesteri széket egy volt építőmunkás tölti be, azonban a többi vezetőpozícióban levő fizikai munkásról a nagy nyilvánosságnak nincs tudomása. Budapest közigazgatásában 128 úgynevezett vezetőállás van. Ha ezekből leszámítjuk azt a 25 állást, amelyhez különleges szakképzettség szükséges (orvosi, mérnöki diploma, jogi doktorátus), akkor is 103 olyan állás van, amelyet be lehetne tölteni a népi demokrácia vezető osztályának, a munkásosztálynak a tagjaival. Ezzel szemben azt látjuk, hogy a vezetőpozíciókban összesen 29 volt fizikai munkást találunk és ezek közül is csak kettő van az V. fizetési osztályban. A VI. fizetési osztályban 13, a VII. és ennél alacsonyabb fizetési osztályban vezetőpozícióban ugyancsak 13 volt munkást találunk. Népi demokráciánk ötödik évében, amikor már rohamléptekkel haladunk a szocializmus felé és amikor már mindenki előtt világos, hogy a szocializmusért folyó harc vezetője a munkásosztály, nagyobb teret kell adni a munkásosztályból származó tisztviselőknek. A munkásosztály tagjai öntudatos kiállásukkal már eddig is bebizonyították, hogy hivatottak a magyar nép vezetésére és ha konkrétan megnézzük azokat a munkástisztviselőket, akik a felszabadulás óta a közigazgatásba bekerültek, megállapíthatjuk, hogy beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Hivatkozhatunk Nezvál Ferenc, Kádár Róbertné, Nagy József, Perlusz József, Balatoni Károly és mások esetére, akik új munkakörükben is bebizonyították, hogy a gyárakból, üzemekből hozott munkalendületükkel építő szellemet hoztak a közigazgatásba. Az elmúlt három hónapban ismét 129 munkástisztviselő kapott állást a Városházán és a különböző elöljáróságokon, úgy hogy a fővárosi tisztviselők között a felfrissülés mindjobban érezhető. Ugyanakkor azonban lehetővé kell tenni, hogy megfelelő szakmai kiképzés után a munkásosztály képviselői megfelelő szerepet kapjanak a város egész igazgatásában. Fővárosi Napló 1949. február 26. 1. 1949. január 18-án a Szabad Nép közölte Rákosi Mátyás: „A népi demokrácia néhány problémájáról" című cikkét. Ebben leszögezte, hogy a népi demokrácia betölti a proletárdiktatúra funkcióit.