Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

III. A FŐVÁROS SZOCIALISTA BERENDEZKEDÉSE. NAGY-BUDAPEST MEGVALÓSULÁSA. A TANÁCSRENDSZER BEVEZETÉSE (1948. január—1950. november)

egyre inkább a kerület igazi vezetőjévé, a kerületi elöljáróság továbbító hivatalból irányító- hivatallá válik, amit az a tény is visszatükröz, hogy a kerületi elöljárók — Tausz János bizottsági tag úr indítványára — a közgyűlésben is helyet fognak foglalni. — A községi háztartás hároméves tervében közel 80 millió forint értékű beruházási munka elvégzését vettük az 1949. évre tervbe. Ez a hároméves terv első és második évéhez viszonyítva rendkívül nagymértékű emelkedést jelent, mert az első évben — a Duna-hidak építési költségeihez nyújtott hozzájárulást nem számítva — 53 millió forint, a második évben 40 mülió forint volt a tervkiadások végösszege. Az 1949. évi tervberuházó munkák költségeit természetesen teljes egészében állami támogatás fedezi. A hároméves tervben szereplő beruházó előirányzatok közül messze kiemelkedik a lakásépítés, amire 27 millió forintot irányoztunk elő. Ebből az összegből 427 új lakás épül és 196 sérült és ma használatlanul álló lakást állítunk helyre. Az előirányzat nagysága szempontjából a második helyen az útépítés következik 14 millió forint előirányzattal. A forgalom növekedése parancsolóan megköveteli, hogy a háború alatt elhanyagolt és az ostrom következtében súlyos sérüléseket szenvedett utaink helyreállítását most már egyik legfontosabb feladatunknak tekintsük. A harmadik helyen szerepel a tervben az iskolaépítés 10,5 millió forintos előirányzattal, amiből 6 millió forint a XIII., Ránki utcai iskola építésének befejezésére és a XIV. ker. Tatai úton 16 tantermes, könnyű szerkezetű iskola építésére, 4 millió forint pedig különböző iskolaépületekben a háborús sérülések helyreállítására szolgál. Egyéb, a hároméves terv keretébe tartozó beruházásaink közül említést érdemel a X. kerületi egészségház építése, amire 5 mülió forintot és a nagyvásártelepi csarnok újjáépítése, amire 3,5 millió forintot irányoztunk elő. Tisztelt Pénzügyi Bizottság! A költségvetés megszavazása nemcsak felhatalmazza a polgármestert a város gazdálkodásának vezetésére, hanem rendkívül komoly kötelezettségeket is ró reá. A mostani időkben a polgármesternek, a város vezetőségének az eddiginél is nagyobb a felelőssége és több a kötelessége, még pedig az, hogy a város háztartásában is következetesen, ésszerűen és szigorúan végrehajtsa azokat a munkálatokat, melyek a belső tartalék képzésére alkalmasak. Gerő miniszter úr az MDP központi vezetőségének ülésén elmondott beszédében 5 milliárd forint előteremtésének módjára mutatott rá. Kétségtelen, hogy mindaz, amit a miniszter úr elmondott, reális és a jövő év folyamán meg is valósul. A termelés önköltségeinek leszorítása, szigorú takarékosság, a mezőgazdasági többletbevételek stb. azok az intézkedések, amelyek országos vonalon a belső tartalék képzését fogják jelenteni és amelyek arra kötelezik a főváros vezetőségét, hogy a maga területén és a maga költségvetésében, gazdálkodásában ugyancsak munkálja ki a belső tartalék kiképzésének módjait. Fővárosi Közlöny 1948. 53. sz.