Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

III. A FŐVÁROS SZOCIALISTA BERENDEZKEDÉSE. NAGY-BUDAPEST MEGVALÓSULÁSA. A TANÁCSRENDSZER BEVEZETÉSE (1948. január—1950. november)

előadást. Közülük 37 az üzem területén előadásra alkalmassá tett nagyobb munkateremben, raktárban stb. tartotta előadásait. 16 üzem nem talált saját üzeme területén alkalmas helyet s közülük 8 más üzem jóvoltából jutott megfelelő helyiséghez, 8 pedig egyéb helyen (pl. szakszervezeti székház stb.) kapott lehetőséget előadásainak megtartására. A „Dési-Huber-Kör" — a fiatal művészek egyesülete — 1947. január 1. óta 26 üzemben 27 üzemi kiállítást rendezett. E kiállításokon vagy egy művész művei (például Szőnyi István rézkarcai), vagy több művész valamilyen szempontból összeállított művei (például „Magyar tájak" kiállítás, 100 éves magyar mesterművek) kerültek kiállításra. Nagy sikerük volt a Szépművészeti Múzeum és a Fővárosi Képtár kiállítási anyagából összeállított vándorkiállításoknak. Egy-egy tárlaton átlagosan 25 művész 30 műalkotással szerepelt. A műveltség terjesztésének a legfontosabb és legnépszerűbb eszköze a könyv. Azonban a dolgozók anyagi viszonyai még nem teszik lehetővé, hogy könyvvásárlási igényeiket teljesen kielégíthessék. A MÁVAG gyárban történt részleges adatfelvétel eredményei feleletet adnak arra a kérdésre, hogy az üzem dolgozói hogyan vannak könyvvel ellátva. Férfi Nő Együtt százalékban Könyve van 39,2 37,4 39,0 Könyve nincs 42,6 46,4 43,1 Nem tudni 18,2 16,2 17,9 Az üzem dolgozói közül kb. felének nincs könyve. Azok közül is, akiknek van, több mint fele (57,5%) csak 30 vagy ennél kevesebb kötettel rendelkezik. Kb. ez a helyzet a többi üzemben dolgozókkal is. A dolgozók legnagyobb része ezek szerint kénytelen olvasnivalóját könyvtárból vagy magánszemélyektől kölcsönözni. Az üzemekben egyre inkább tért hódít az a gondolat, hogy az üzem maga lássa el dolgozóit olvasnivalóval. így megoldhatóvá válik részben a szakmai továbbképzés kérdése, részben pedig a dolgozók szellemi színvonalának alakítása. Ezért csaknem valamennyi üzemben történtek lépések könyvtár alapítására. 1947 végén a 494 üzem közül: könyvtárral rendelkezett 367 szervezés alatt volt 13 nem rendelkezett könyvtárral 114 A 367 üzemi könyvtárban összesen 157 228 kötet könyv volt 1947. december 31-én. Ezekben a számokban egyaránt szerepelnek az üzem alkalmazottainak szórakoztatására szánt könyvtárak és a szakmai továbbképzést szolgáló műszaki szakkönyvtárak. Egy könyvtár átlagos állománya ezek szerint 428 kötet. Az üzem nagysága természetesen befolyással van a könyvtáralapítás lehetőségeire. Mint az idevonatkozó tábla mutatja a nagyobb üzemeknek csaknem mindegyikében van könyvtár.

1 A könyvállomány az alkalmazottak számával arányosan növekszik. 1947. év 1. A kihagyott táblázatból kitűnik, hogy a 114 üzem mindegyike — amelyekben üzemi könyvtár nem működött — 100 munkásnál kevesebbet foglalkoztatott.